Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Krisztián Béla—Timár György: Adatok a magyar—szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György)

COMPENDIATA HISTÓRIA GENTIS SLAV^E GEORGII PAPANEK, PAROCHIOLASZIENSIS, PRESBYTER! QUINQUE-ECCLESIENSIS , DE REGNO REGIBUSaUE SLAVORUM. qCAK COMrSMOlAVI r GEORGIUS D

FÁNDLY PAROCHUS NAHACZIKNSIS, PRESBYTER ARCfrÜDI SCEtIS STRIOOMIKNSIS, ADMEX1« DttrOTAIILIIOf HIITOfclCI* <jC AltT1QMI S01, ADUIT1WJÜ« MOTU, flMILH K* ri»| AC IMDICANTIíoi, t« vrrormiiHO MÂCHAI MOAAVIAI «ITC, GEORGII S2KLEN

AR PRESBYTBRI STRIOONIENSIS , A. A, L L n PHIL. DOC., OUM ÍM RKQIO rOSOMlEMS AftCKIOYHMAlIO MOMAHIOKOH IHrMOUI MIMI. TTRXAVIA, TTPW WlNCKSLAI J KUK EK. H'líMlII PHAtlHI

MI» A» TTOM, Li TULA TA* ICATlCA* MCIITAtlf fOClOaCM. I 7 » 3. Papanek szlovák történetének Fándly György és Szklenár György jegyzeteivel kiegészített kiadása. Nagyszombat, 1793 „A szlávusok leghatalmasabb királyának, Szvatopluknak igaz ábrázatja. Egy ősrégi rézmetszetről lemásolva." Kép Papanek könyvének nagyszombati kiadásában nos Nagymorávia területe. És mivel Papanek részére Nagymoráviáról a különféle vélekedéseket összegezi, végül is nagyjából a Szalágyi által körülhatárolt „ország mélységes vizeit és ég'benyúló havasait" (profunda aquarum, altissimasque alpes eiusdem regni)

S!l foglalja írásba (ad stylum vertimus). így történhetett meg, hogy Papanek — Szalágyi nyomán — a ,,'késő középkori krónikásoktól és gesztairáktó! öröklött, általánosan elfogadott, hogyományos Morávia-kép"-pel

,J0 szembekerült. Szalágyi a későbbi könyveiben már semmi újat nem vet fel a szlovák—morva kérdéssel kapcsolatban az eddigiekben kialakított nézetéhez. Azt azonban nem szaban elhallgatni, hogyha igen apró dologban is, de egy valamiben Szalágyi elfogadta Papanek kritikáját. Szalágyi az első két kötetben következetesen a „sclavus" (—rabszolga, szláv) latin szakkifejezést használta. A negyedik kötetben saját szövegében már a ,,slavus" szót írja, természetesen az idézetekben továbbra is megtartja az átvett formát. Papanek megközelítőleg sem olyan termékeny író, mint Szalágyi. Másik könyve Baranyáról szól, a szlovák történethez már nem tért vissza. Különben is nem tekinthette magát hivatásos történésznek. Csak azért írt, ,,hogy hasznossá tegye a plébánosi gondoktól mentes perceit."

111