Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Krisztián Béla—Timár György: Adatok a magyar—szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György)

Koller, a pécsi püspökség történetének írója nagy érdeklődést tanúsított Szalágyi munkája iránt, és azt többszörösen segítette is. Az 1780-ban megjelent IV. kötethez (De antiquis metropolitanis per Pannoniam, Pannónia régi érsekségeiről) Szalágyinak kiadásra átengedte Koller az eredetiből általa lemásolt ,,De Conversione Bajoariorum et Carantanorum"-ot.''° E kötet tárgyal ugyanis többek között a salzburgi érsek pannóniai joghatóságáról és Cirill és Metód térítőútjáról. Szalágyi utolsó, posthumus könyve pedig Koller gondozásában jelent meg, és Koller függelékül ehhez csatolta saját ,,De Sacra Regni Ungariae corona commentarius"-át (Magyarázatok a magyar szentkoronáról). Szalágyi vitaindító tételeivel ,,a nacionalizmusra jellemző kritikával a barokk szláv eszmélésnek két tételét támadja. Tagadja e területen általában a szlávok és különösképpen a szlovákok őslakos voltát, és Nagymoráviát a Kárpátok s a Duna, a Morva folyó és a Garam közt elterülő térségre redukálva tisztán a szlovákok ősei birodalmának képzeli.""

1 Tételeit egyébként I. könyvének számos helyén taglalja. A III. fejezet (Pannónia a barbárok uralma alatt Nagy Károlyig) 17. pontjában Procopius alapján a markomannokról, quádokról, szarmatákról stb. ír,

52 a 18. pontban Procopius könyvéből a „slavenus" nép (sclavi = szlovákok) leírását közli.

53 A IV. fejezet (Nagy Károlytól a magyarok bejöveteléig) 8. pontjától a fejezet végéig a szláv-szlovák kérdésekkel kapcsolatos nézeteit tárgyalja.

r/l Az Appendixben (Pannónia népei a rómaiak kora előtt) pedig főleg a 9—12. pontokban

1

'' visszautasítja Samuel Timon ,,

Imago antiquae Hungáriáé ..." (A régi Magyarország képe) c. 1735-ben írt művével meghonosított nagymorva történet kronológiai és geográfiai vonatkozásait."

1

' Első könyvében részletesen tárgyalt tételeit Szalágyi összegezi második könyvének IV. fejezete ,,De primoridiis religionis christianae apud sclavos marahenses" (A keresztény vallás kezdetei a morva szklávusok körében) első három pontjában.

57 ,,A morva szklávusokról és fejedelmekről, Moymar-ról, Rastic-ről, Suatoplug-ról elég bőven tárgyaltunk az előző könyvben, ahol megjelöltük azt az időpontot is, amikor ők azokra a földekre beözönlőitek, melyeken egykor uralkodtak. Ugyanitt elmondtuk, hogy ez azután történt, miután azok a különféle gót nemzetek, melyek a Dunán túl fekvő területeken éltek, a római birodalom felé az V. században elvándoroltak, és e vidékeket lakatlanul hagyták. Akkor ugyanis a szklávusok az északi tájakról felkerekedvén itt letelepedtek. Szokásaikat, életvitelüket világosan leírtuk Cezáreai Procopius idézett helyei alapján. Az idézett helyekből nyilvánvaló az is, hogy egészen a hatodik századig vándorolt e nemzetség . . . E szapora nép nagy sokasága lakja manapság Magyarország jelentős részét, Pozsony, Nyitra, Trencsén, Turóc, Árva, Liptó és más felvidéki vármegyékben szétszórtan. . . . önmagukat szlovákoknak nevezik. ... A magyarok félvállról néznek rájuk, mint csalárd és ravasz emberekre, és legkevésbé sem értenék egyet Cezáreai Procopiusszal, aki a szklávusok erkölcseit így írja le: Jellemükre nézve nem rosszindulatúak és nem csalárdok, és a hun erkölcsöket becsületességgel sok mindenben fenntartják."

58 A következő, második pontot Szalágyi teljes egészében annak a tételnek szenteli, hogy a markomannok nem a szlovákok ősei, hanem egy germán nemzetség tagjai voltak: „Vannak, akik a szklávusokat a quádok és a markomannok leszármazottainak vélik; de ezek bizonyára nem a valóságot keresik, hanem bármi módon, ahogy csak tudják, e nép dicsőségét igyekszenek növelni ..." kezdi a fejezetet Szalágyi. Majd első könyvében is használt módszerével, főleg klasszikusok történelmi munkáiból vett idézetekkel bizonyítja tételét (iitt történetesen Tacitus, Tertullianus, Cesareai Eusebius, Dio Cassius stb. írásait idézi). Gondolatsorát pedig így zárja: