Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Krisztián Béla—Timár György: Adatok a magyar—szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György)

:

;

s megtartották, utat nyitva annak a korszaknak, amelyben az irodalmi nyelv kettőssége (a cseh és szlovák), a katolikus és az evangélikus írók egymástól való elzárkózása és a tudományos-ismeretterjesztő művek növekvő száma a jellemző.

2 Á népnyelvben gyökerező szlovák irodalmi nyelv kialakulását a protestánsok használta liturgikus nyelv is nehezítette. (Ezen, a Szlovákiában használt cseh nyelven írta meg Jakab Jakobaeus Viva gentis Slavicae delineatio c. művét Lőcsén, 1642-ben, s amelyről Sinapíus-Horcicka tudósít.

2

' Az ellenreformáció a protestánsokkal szemben a szlovák népnyelvet támogatta, ennek terjedését segítette Anton Bernolák 1790-ben megjelent Grammatica-ja, majd Jozef Ignác Bajza első regénye, a René mlád'enca prihodi a skusenost'i. A szlovák irodalmi nyelv megteremtésében nagy szerepet játszottak a papok és szerepük

2

'

1 nemcsak a nyelv, hanem a múlt kutatásába is bevitte az egyházias pátoszt, amit azután a romantikus álmodozás kora követett. A felvilágosodással együtt járó nemzetté válás jelensége ez, önigazolás a múltban, hivatkozás a múlt dicsőségére. Ebben a nagy történelmi korszakban számos szlovák katolikus pap él a Dunántúlon: eleven kapcsolataik, vitakészségük és felkészültségük maradandó nyomokat hagyott a szlovák történelemben éppúgy, mint a magyaréban. Latin nyelven írtak, ami haladóbb volt, mint a régies cseh nyelvhez ragaszkodó evangélikusok elzárkózása. Az egymás mellett élés és sokrétű kapcsolatok kora ez, melyet érdemes alaposabban áttekintenünk. Krisztián Béla 2. A török hódoltág után soknemzetiségűvé formálódott Baranya képén a 18. században feltűnő szlovák hatás érdekes színfoltot jelent. Ennek sajátossága, hogy kifejezetten kulturális, illetve művelődéstörténeti, és egyáltalán nem etnikai vagy demográfiai jelenség. Baranyában ugyanis számottevő szlovák telepítés nem volt.

20 Megyénkben csak elvétve jelentek meg szlovákok, és inkább csak néhány családról, mint falvak népességét kitevő telepescsoportról lehet szó. E családok is feltehetőleg ideiglenesen szálltak meg egy-egy faluban, vagy ha letelepedtek, rövidesen beolvadtak az itt élő etnikumokba. Voltaképpen csak egy baranyai falu van,

2(1 amelyben a 18. század elejétől folyamatosan laktak szlovák telepesek. Ez a Batthyány uradalomhoz tartozó Hidor, ahol 1720 körül kezdett kallómalom működni, és a'hová az uraság főleg kézműveseket telepített.

2

' Hidor szlovák telepesei feltehetőleg az uradalom pozsony- és hontmegyei birtokairól (Ku'kló, Erdőmeg) kerültek ki.

28 A szlovák eredetű családnevek még sokáig fellelhetők Hidor faluösszeírásaiban, de e családok nyelvileg pár generációváltás után beolvadtak a magyar és délszláv népességbe."' Amennyire jelentéktelen helyet foglal el Baranya nemzetiségi térképén a szlovák etnikum, ezzel szemben olyannyira érdemes felfigyelni Pécs és Baranya művelődéstörténetében feltűnő szlovák kapcsolatra. A 18. századi Pécs és Baranya szlovák kulturális kapcsolata alapvetőleg benne gyökerezik a török alól felszabadított területek társadalmi és egyházi újjászervezésére irányuló törekvésekben. Ugyanis a töröktől felszabadított területek, így a pécsi egyházmegye, és benne Baranya katolikus egyházi életének újjászervezése a hódoltság után nagyarányú papi, értelmiségi igénnyel jelntkezett. Pécs és Baranya egyházi hatóságai"

1 természetesen onnan szereztek papot, ahol erre lehetőség mutatkozott. A legkézenfekvőbb forrás a töröktől nem háborgatott királyi Magyarország területén működő papképző intézetek által nevelt papság volt.