Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

Az osztrákok számára megbízhatatlan községi bírákat és elöljárókat az 1849 őszi ,,választások" kapcsán cserélik le. Ekkor ugyanis csak ,,jó szellemű" egyéneket neveznek ki. A megyében az igazolási eljárások már lezajlanak, amikor Haynau pontosító rendelkezése 1850. február 20-án megszületik/'

8 Ezek szerint külön bizottság igazolja a királyi kamara és bányászat alacsonyabb beosztású alkalmazottait, továbbá a tanítókat. Ugyancsak enyhítenek a haditörvényszék elé tartozók igazolási feltételein is. Ezek a rendelkezések azonban lényegesen nem változtatták meg az eljárást, hiszen bárkit bármikor el lehetett bocsátani állásából, ha igazolták is. 2. A kiemelkedő személyiségek elleni közigazgatási intézkedések Baranyából a császári csapatok bevonulásakor általában elmenekülnek a forradalmi mozgalmak vezetői. Csak azok maradtak itt, akik jelentősebb tevékenységet nem folytattak, mégis oly sok rebellist tartóztatnak le, hogy az alispán azért tartja szükségesnek a hadbíróság felállítását, mert a börtönök túlzsúfoltak. A megye tevékenysége e vonatkozásban — mivel igazolásukat a hadbíróságok végezték — inkább csak a belső rendelkezések végrehajtására korlátozódott. így elkészíti a kormánybiztosok és a volt baranyai népképviselők tevékenységéről bekért jelentéseket,'" továbbítja az országos körözéseket, foganatosítja a rebellisek vagyonának jogügyigazgatóság által elrendelt zár alá helyezését. A megye továbbítja az Újépületben működő hadbírósági idézéseket és gondoskodik arról is, hogy a szabadlábon lévők megjelenjenek. A legtöbbet Madarász József felelősségre vonása kapcsán foglalkoztatják a megyét. Ez a Madarász József — nem azonos a rendőrminiszter Madarász László testvérével — 1844-től Baranya főjegyzője,

5

' majd 1848-ban a dárdai választókerületben népképviselővé választották. Vagyonát már 1849 nyarán zár alá helyezik (de azt megengedik, hogy felesleges bútorait eladja, az árával azonban nem rendelkezik szabadon),'

2 a következő év áprilisálban tárgyalja az ügyét a haditörvényszék az Újépületben. Ennek eredményeként felmentik és vagyonát is feloldják a zárlat clól.°

3 Ugye azonban még ezzel sem zárul íe véglegesen, mert pár hónappal később a megyei pénztárból 1848 őszén társzekerek készítésére felvett 1000 frt-ot kérik tőle vissza, mivel az összegről nem számolt el.

5

'

1 Kissé talán részletesebben is foglalkoztam — a jelentősebb forradalmi tevékenységével ki nem tűnő — Madarász Józseffel, de tettem ezt azért, mert Madarász — mindezek után — kérelmezi (a régi megyei főjegyzői állásnak megfelelő) megyei titkári állásra való visszavételét.

3

"" Viszonylag sok és aprólékos feladatot jelent a megye számára a kegyelemben részesítettek tevékenységének megfigyelése. A megkegyeímezettnek lakóhelyére kell visszatérnie és a hazatéréshez külön úgynevezett ,,kényszerítő útlevelet" kap. Egyidejűleg értesítik a megyét is, hogy — az ,,amnestiáltak jegyzékébe" felvegye és megérkezésének időpontját bejelentse. Köteles a megyei hatóság folyamatosan felügyelni a megkegyelmezett magatartására, tevékenységére és erről havonta jelentést tenni.

)(i A kegyelemben részesítettek csak különleges engedélyezési eljárás után változathatják lakhelyüket. így a katonai kerület katonai parancsnokának engedélyével költözhetett csak át az egyik ,,amnestiált" Dunaszentgyörgyről Pécsre. Az átköltözési engedélyről is értesítik a megyét és őt is továbbra ,,utógondoztatják"." A kegyelmezés folytán kiszabadultak arra törekszenek, hogy régi hivatalukba viszszakerüljenek. Külön felhívják a megyét, hogy „ezeknek azonban a további büntetési idő, de nem a régi, vagy új hivatalokbani alkalmaztatás engedtetett volna el", illetve meg.

58