Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

azonnal ellenségeskedéssel, rendszerellenességgel vádolták őket, s védelmül a hatóságokhoz fordultak.

80 ,,A Baranya megyei birtokokon, ahol a kisbirtokosok maguk is elég jómódúak, ahol az állattartás elég intenzív, ott nem lehet tapasztalni, hogy nagybirtok ellenesek lennének. A földnélküli és a törpebirtokos belátja, hogy az uradalomban és a 10—30 holdas kisgazdáknál olyan kereseti lehetőségei vannak, melyeket 4—5 hold saját ingatlanával nem tudna magának megteremteni. A Tolna megyei birtokon egypár izgága ember felbujtására már inkább nagybirtok-ellenesnek mondható a hangulat, már erősebben követelik a földosztást. Ezek azonban leginkább teljesen vagyontalan napszámosok, akik az izgatás hatása alatt máról holnapra szeretnének egy 10—15 holdas kisbirtokos jómódjába csöppenni."

90 Statisztikai adatok bizonyítják, hogy Baranya és Tolna megyében például a mezőgazdasági cselédek számában alig volt eltérés, viszont a mezőgazdasági munkások, földtelenek, napszámosok 1920-^ban Tolnáiban 39,1 %-'kal, 1930

J

ban pedig 30,8 %-kal voltak többen, mint Baranyában.

91 Földkövetelési törekvéseiket, melyek a társadalom túlnyomó többségének érdekeivel megegyeztek, csak időlegesen tudta Károlyi Gyula és csoportja birtokpolitikai szervezkedésével elnyomni. Károlyi Gyula gróf és Montenuovo Nándor herceg még megérte, hogy birtokaik a földtelenek kezére jutottak - végleg. JEGYZETEK 1 ,,A nagybirtokosok, a nagytőkés-nagybirtokos állam segítségével jó üzletet csináltak a földreformmal: a szegényparasztság nyakába varrták a rossz, művelésre gyakran alig alkalmas földdarabjaikat. A megtérítési árat csak később, akkor állapították meg, amikor a földárak magasabbak voltak, akkor is átlag 25—30%-kal a forgalmi árak felett." incze Miklós: Válság és nyomor a Horthy-rendszerben. Művelt Nép Kiadó 1952. 28. o. 2 Bm. L. Batthyány—Montenuovo lev. (A továbbiakban: B-M. lev.) 307-367. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga leveléből 1928. XII. 5. :i Bm. L. B-M. lev. 307-366 (1927). J Bm. L. B-M. lev. 307-366 (1927). 5 Montenuovo Nándor hg. 50. születésnapján Németbóly község ünnepséget rendezett. Viszonzásképpen a herceg 700 négyszögöl házhelyet adományoz ,,a legjobban rászorulóknak". Kikötés: „de okvetlen minden tekintetben megbízható egyének kapják meg". Bm. L. B-M. lev. 307/377. '

J Bm. L. B-M. lev. 307-366 (1927). 7 Bm. L. B-M. lev. 307-366 (1927). Bm. L. -B-M. lev. 307-366 (1927). !l ,,A Montenuovo család a földbirtokreform kapcsán . . . vagyonváltság fejében kénytelen volt Tolna és Baranyában 4400 kh-at meghaladó területet leadni, ami a továbbfejlődést ncgyban megakasztotta." Bm. L. B-M. lev. 307-368 (1929). 10 1925-ben Károlyi Gyula nevén Mérk községben 1720 kh volt, ebből szántó 1685 kh. Károlyi Gyuláné nevén ugyanebben az időben: Mérk 1889 kh, ebből szántó 1174 kh, erdő 556 kh Vállaj 4381 kh, ebből szántó 1888 kh, erdő 1543 kh Nyíradony 2118 kh, ebből szántó 1744 kh, erdő 202 kh Hódmezővásárhely 1825 kh, ebből szántó 1320 kh, erdő 483 kh Nagyecsed 837 kh, ebből szántó 790 kh összesen: 11 050 kh, ebből szántó 6916 kh, erdő 2301 kh