Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

1935-ben Károlyi Gyula nevén Fábiánháza 3 kh, ebből szántó kh, erdő 3 kh Gebe 714 kh, ebből szántó 469 kh, erdő 131 kh Nagyecsed 14 kh, ebből szántó 6 kh, erdő Nyírcsászári 1118 kh, ebből szántó 945 kh, erdő 30 kh Tyúkod 143 kh, ebből szántó 135 kh, erdő 2 kh összesen : 1992 kh, ebből szántó 1555 kh, erdő 166 kh A kateszteri tiszta jövedelem értéke 6705 K. Károlyi Gyula és neje nevén Mérk 3897 kh, ebből szántó 2645 kh, erdő 641 kh Vállai 4283 kh, ebből szántó 1973 kh, erdő 1941 kh összesen : 8180 kh, ebből szántó 4 618 kh, erdő 2582 kh A kataszteri tiszta jövedelem 39 000 K. Károlyi Gyuláné nevén Nyíradony 1867 kh, ebből szántó 1258 kh, erdő 224 kh A kateszteri tiszta jövedelem 6508 K. Károlyi család (Károlyi Gyula és neje) birtokviszonyai 1925 és 1935 között az alábbiak szerint alakultak : 1925 1935. 1 992 kh 1 720 kh 8180 kh 11 050 kh 1 867 kh 12 770 kh 12 039 kh Ezen belül Károlyi Gyula és neje közötti tulajdon arány teljes egészében megfordult; Károlyi Gyula javára. (Egyébként erre az időszakra esett Károlyi Gyula miniszterelnöksége is.) 11 Károlyi Gyula személyesen és teljes névvel aláírt levele hg. Montenuovo Nándorhoz 1934. XI. Bm. L. B-M. lev. 307-373. ]- Bm. L. B-M. lev. 307-373. (1934. nov.) !:J Bm. L B-M. lev. 307-373. (1934. dec.) li A Magyar Földbérlők Szövetsége beadványa Bud János kereskedelemügyi miniszterhez. 1931. II. 19. Bm. L. B-M. lev. 310-428. 15 „Cserkúti István plébánosnak Ozora, 1929. II. 9. Vettem I. 31 —i levelét, melyben az ozorai munkások fürgedi alkalmaztatása érdekében fejti ki nézetét. ... az utolsó esztendei tapasztalatok alapján nem tudom rossz néven venni fürgedi intézőségemnek, hogy ha ozoraiakat nem kíván alkalmazni. B. levele alapján éppen azon voltam, hogy utasítom fürgedi intézőségemet, miszerint, ha az arató létszám még nem volna szerződésileg lekötve más községbeliekkel, úgy egy kisrészt adjon ozoraiaknak, oly feltétel mellett, hogy csalk oilyanok vétetnek fel, aki'ket Főtisztelendőséged és a községi főjegyző ajánl, és akikért felelősséget vállalnak... mielőtt e lépéseket megtenném, a hatóságokkal kívánok érintkezésbe lépni, mivel az alábbi fenyegető levelet kaptam, ilyen körülmények között elment a kedvem az ozoraiakat alkalmazni." A levél nyomtatott fejléccel, rossz kézírással az alábbiakat tartalmazza: ,,Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara kerületéhez tartozó Ozora község Mezőgazdasági Bizottságától. Kelt Ozora 1929. II. 1. Fürgedi gazdaságok vezető intézőségéhez Fürgéd Ozora község Mezőgazdasági Bizottsága 1929. II. 1-én tartott gyűlésén, amelyen foglalkozott ozorai munkások Fürgédről való kizárásával, amit egy rossz, békétlen és bosszú magvának csírájának tart, így ezen bizottság nyugalom és bizalom helyreállítása és a további nélkülözések részbeni megszüntetése céliából megválasztott tagjaiból 3 bizottsági tagot: Miklós István, Blazsovics István, Rózsa István bizottsági tagokat, akiket azzal bízott meg, hogy keresse fel a fürgedi gazdaságok vezető gazdatisztjét és munkások kizárásából kifolyólag tiltakozásuk fejezzék ki, illetve ha lehetséges a munkások számára kedvező munkával, illetve eredménnyel térjenek vissza. Aláírás; elnök." Bm. L. B-M. lev. 307—368, illetve 307-377. A fürgedi gazdaság üzemi leírása. 3. o.