Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

133 nagybirtokon átlaga 641 kat. holdra jut 1 gazdatiszt és tisztviselő 221 ,, 1 iparos, mesterember 27,7 ,, 1 szegődményes cseléd 33,2 „ 1 hónapos cseléd 17,2 „ 1 arató kaszás 21,6 ,, 1 részes kapás 108,3 kat. hold jut 1 napszámos (á 400 P) A Károlyi-féle anyagban olvashatjuk (a 133 uradalom adataiban) 1000 kh-on. megélhetést talál:

82 uradalmi kezelés mellett 133,6 család 668 lélek I. felosztás szerint 71,8 „ 359 II. felosztás szerint 47,8 „ 239 ,, III. felosztás szerint 35,8 család 179 lélek Egy család megélhetését biztosítja uradalmi kezelés mellett 1,49 kat. hold I. felosztás szerint . 2,77 ,, II. felosztás szerint 4,16 III. felosztás szerint 5,54 kat. hold

s:j A Montenuovo-birtokon saját adataik alapján 12 kh síántóra esett egy egész éves cseléd, s annyi hónapost, summást, napszámost alkalmaztak, hogy átlag 6 kh. szántóra jutott egy család.

84 A belső utasításokból származó pontos leírás azonban lényegesen eltér ettől a nyilvánvalóan megtévesztést szolgáló adatszolgáltatástól: Ugyanis e szerint a Károlyinak küldött jelentés szerint a hercegi birtokból — saját kezelésben - mindössze 3168 'kh szántó esne, mivel ugyanebben a jelentésben írják, hogy 264 egész éves cselédjük van. Valójában a saját kezelésű birtok szántó hányada 80,1 %, azaz 4.977 kh volt.

8;

' A földesurak által nyilvánosságra hozott adatok teljesen megbízhatatlanok, mindig aszerint forgatva, hogy a saját személyük, gazdálkodási rendszerűik, társadalmi viszonyaik a legkedvezőbb színben látsszanak. Károlyi Gyula grófot, Montenuovo Nándor herceget egy pillanatig sem érdekelte, hogy azok a cselédek, hónapos summások, napszámosok, vagy akár a környékbeli parasztok milyen véleménnyel vannak róluk, társadalmi rendszerükről. Montenuovo herceg azt írja, hogy ,,a cselédeknek minden vasárnap és ünnepnap rendelkezésére all".

86 Arról egy árva szó sem esik, hogy a 6240 kh-s saját kezelésű mezőgazdasági terület megművelése és a tej-tejtermék, hús- és zsírtermelés feltételéül szolgáló meglehetősen nagy létszámú állatállomány gondozása vasárnap és ünnepnap vajon kiknek a feladata a hercegi gazdaságiban?

67 1945-ig Magyarországon senki nem kérdezte meg az agrárproletárokat, hogy meg vannak-e elégedve a sorsukkal, a keresetükkel, amit olyan szépnek és megnyugtató megélhetésnek tüntetett fel Montenuovo herceg, Károlyi Gyula és nagybirtokos társaik. Számukra az volt a fontos, hogy a jövedelmezőség biztosítva legyen. Montenuovo saját bevallása szerint — tehát nagy mértékben kendőzve — ,,a birtok összes jövedelméből 1 kh-ra jó esztendőben átlag 180 P, rossz esztendőben átlag 120 P esik. Részletesebben: 1 kh szántóra jó esztendőben átlag 220 P, rossz esztendőben 150 P jut. A katasztrális holdankénti tiszta jövedelem 20—35 P között mozog. Az erdő kh-ként átlag 25 P jövedelmet ad."

88 Ahol, és aimikor a parasztok — elsősorban az uradalmak környéki kis- és törpebirtokosok, napszámosok — valamilyen módon kifejezésre juttatták nemtetszésüket,