Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

MEGJEGYZÉSEK GRÓF KÁROLYI GYULA REAKCIÓS BIRTOKPOLITIKÁI TEVÉKENYSÉGÉHEZ A HARMINCAS ÉVEKBEN FŰZI JÁNOS A két világháború közötti időben a hivatalos agrárpolitika legfőbb törekvése az volt, hogy demagóg propagandával, a földnélkülieket félrevezető földosztó mani­pulációval lényegében megmentse a nagybirtokrendszert. Másrészt a földhöz jutta­tóitoknak végképp elvegye a kedvét a saját földért való törekvéstől, illetve olyan hamis belátásra akarták rábírni az agrárszegénységet, hogy csak a nagybirtok nyújt biztos megélhetést számukra. Ugyanakkor a nagybirtokosság a húszas évek elején kezdődött és ugyancsak elhúzódó földosztó mozgalmat eleinte a politikai és gazdasági bizonytalanság miatt csupán eltűrte, aztán kijátszotta, 1 majd a húszas évek második felétől kezdve, a kon­szolidált körülmények között tudatosan és szisztematikusan támadta. Az uralkodó osztály hangzatos szólamai voltok csak és a szegény tömegek félrevezetésére szol­gáltak az olyan kinyilatkoztatások, melyek a ,,nemzet vezető osztályai" felelősségét hangoztatták. „Ma már történelmi tényként kell elfogadnunk, hogy nemzeti szeren­csétlenségünk, megcsonkítottságunk, az 1918,19. évi leggyászosabb történelmi nap­jaink egyik legfőbb oka, hogy a nemzet vezető osztályai nem siettek eléggé az élet nehézségeivel küzdő és a mostoha sors által a megélhetés feltételeitől megfosztott magyar testvéreink segítségére." 2 Sőt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) 1927 tavaszán már nyíltan megfogalmazza azt a törekvését, hogy megszüntetendők mindazon törvényes intézkedések, melyek tulajdonjog szentségébe ütköznek, melyek a földbirtokokon való szabad rendelkezési jogokat a birtokosok terhére korlátozzák".' A nagybirto­kosok egy pillanatig sem hagynak kétséget afelől, hogy a földnélküli agrárproleta­riátus számára egy talpalatnyi földet sem kívánnak átengedni. A bankot akarják a földhözjuttatottak nyakába akasztani. Tisztában vannak azzal, hogy az majd elbá­nik a ,,koldusokkal". Azt tervezik, hogy a ,,. . . bank csakis annak fog kölcsönt adni, akiknél a kellő erkölcsi biztosíték megvan, hogy a kiosztott földet okszerűen fogják megművelni".'' ,,Az erkölcsi biztosíték alatt természetesen a politikai megbízhatóság értendő."' De nemcsak erről volt szó, ugyanis „azon földhözjuttatottak, akik a föld kellő megműveléséről nem gondoskodnak, bért, járadékot akár a megváltást szen­vedőknek akár az államnatk nem kellő időben fizetnek, a föd elveendő lesz: meg­váltott terület esetén a volt birtokosnak adandó vissza, vagyon váltság esetén olyan jobbmódú polgároknak juttatandó, akiknél megvan a biztosíték".'' A nagybirtokosok előterjesztést készítettek az Országos Földbirtokrendezési Bi­zottság megszüntetésére is. Számukra károsnak ítélték meg a földbirtokok állami elővásárlási jogát, valamint úgy vélték a haszonbérletek jóváhagyása teljesen megbénítja az ingatlan valódi értékének kialakulását".' Montenuovo Nándor her-

Next

/
Thumbnails
Contents