Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben
holdon felüli, 5. a 10 kat. holdon felüli, 6. a 20 kat. holdon felüli, 7. a 30 kat. holdon felüli, 8. a 40 kat. holdon felüli, 9. az 50 kat. holdon felüli, 10. a 100 kat. holdon felüli, 11. a 200 kat. holdon felüli, 12. az 500 kat. holdon felüli, 13. az 1000 kat. holdon felüli birtokok kategóriájában. Az egyes járásokhoz tartozó községek megoszlása 1938-ban a következő volt: Járás neve Községek száma Baranyavári 24 Hegyháti 61 Mohácsi 22 Pécsi 54 Pécsváradi 36 Siklósi 50 Szentlőrinci 60 összesen : 307 Az egyes járások községeinek földbirtokviszonyaira és a mezőgazdasági munkások helyzetére vonatkozó részletes adatokat munkánk mellékletei tartalmazzák. A szociográfiai felmérés óta eltelt negyven év alatt a megye járási beosztása többször változott. Egyes járások megszűntek, a szigetvári járáshoz tartozó községeket pedig a megyénkhez csatolták. M unkánk során ezeket a változásokat — a baranyavári járás kivételével — figyelmen kívül hagytuk. így csak azoknak a községeknek a szociográfiai adatai szerepelnek összehasonlító táblázatainkban, amelyek 1938-ban a közigazgatási beosztás szerint megyénkhez tartoztak. (Valamint a megszűnt baranyavári járás községeinek adatai.) I. A továbbiakban megkíséreljük részleteiben nyomon követni a felsorolt és • szociográfiai felmérés során rögzített birtokviszonyokat, majd azokat összehasonlítani a napjainkra kialakult helyzettel. Ezért a birtokviszonyokra vonatkozóan munkánk melléklete tájékoztat arról, hogy a megye egyes járásaiban 1978-ban hogyan koncentrálódtak a földbirtokok. A vizsgálódás tárgyát képező összes község adatána.k részletes elemzése természetesen messze meghaladná munkánk terjedelmét. Ezért valamennyi községre általánosságban jellemző megállapításokat teszünk, rámutatva az általánostól feltűnően eltérő adatokra. Elöljáróban azonban az egyes járások birtokviszonyainak különbözőségéről kel! szólnunk. Ezek a különbségek ugyanis néhol több tekintetben elősegítői, másutt hátráltatói voltak a községek egyenletes gazdasági és kulturális fejlődésének. (Ennek mi sem lehet alkalmasabb bizonyítéka, mint a kedvező vagy kedvezőtlen adottságok mellett gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezeteik helyzete.) A közigazgatási beosztás szerint a szociográfiai felmérés időpontjában — mint már említettük — hat járás községei (és a mohácsi járás községei között a megszűnt baranyavári járás községei) tartoztak megyénkhez. E járások összehasonlító adatai a lakosság lélekszáma, a katasztrális holdakban kifejezett terület, a földek minősége szerint a következő:
