Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben
Járás A lakosság száma Terület kat. hold Földminőség (kat. tiszta jövedelem aranykorona) Baranyavári 16 270 41 075 615 607 Hegyháti 44 386 119 997 565 411 Mohácsi 31 906 90 672 1 144 922 Pécsi 40 748 93 042 758 468 Pécsváradi 33 808 83 875 611 162 Siklósi 35 843 107 015 1 036 131 Szentlőrinci 32 695 116 970 1 015 570 összesen : 235 656 652 646 5 747 271 (Az adatok statisztikáinkban csak a megye községeire vonatkoznak, azokban Pécs és Mohács város adatai nem szerepelnek.) Már ez az összehasonlítás is élesen rávilágít a földbirtokviszonyokban a járások között mutatkozó különbségekre. További eltérések adódnak — a járások lélekszámát, területét is figyelembe véve — a nagybirtokok megyén belüli eloszlásából. Ezt bizonyítják az alábbi adatok: A nagybirtokok száma Járás 1000-3000 3000 kat. holdnál összesen kat. holdas nagyobb Baranyavári 2 — 2 Hegyháti 9-9 Mohácsi 2 3 5 Pécsi 7-7 Pécsváradi 6 17 Siklósi 4-4 Szentlőrinci 15 1 16 összesen: 45 5 50 A fentiekkel nem egyezik a munkánk mellékletében szereplő és a nagybirtokokra (1000 katasztrális holdon felüli) vonatkozó 34-es számadat. Az eltérés oka az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal idézett kiadványában annyiszor szerepelnek a földbirtokosok, ahány község határában földbirtokuk van, míg a szociográfiai felmérés során a más község határában fekvő területeket a földbirtokos lakhelyének községében mutatták ki. A közös háztartásban élők (családtagok) közösen kezelt földbirtokát azonban mind a Központi Statisztikai Hivatal kiadványa, mind a szociográfiai felmérés egy gazdasági egységként vette számításba. A földbirtokviszonyok vizsgálata során nem szabad figyelmen kívül hagyni az aprófalvas települési viszonyokat sem. A járások között e tekintetben is nagy különbségeket találunk :
