Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben

FÖLDBIRTOKVISZONYOK ÉS A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁSOK HELYZETE BARANYA MEGYÉBEN AZ 1938. ÉVBEN TÖRÖK GÉZA A vármegyei közjóléti alap létesítéséről szóló 198.000/1937. B. M. számú rendelet alapján Baranya megyében is szociográfiai felmérést végeztek 1938-ban. A községenként készített adatfelmérést öt tagból álló közjóléti bizottság írta alá. A felmérés — többek között — a községek: földrajzi fekvésére, útviszonyaira, vendég- (idegen-) forgalmára, népességére, életkor és nemzetiségi megoszlására, népmozgalmi helyzetére, az egyka okaira, a birtokviszonyokra (1 katasztrális holdtól 1000 katasztrális holdon felüli tagozódásban), a foglalkozási adatokra, a munkaatkaímakra, a szociális és egészségügyi intézményekre, a közsegélyezésre, az ínségesek helyzetére, a lakásviszonyokra, a háziipari tevékenységre, a helyileg és országosan megoldható feladatokat tartalmazó javaslatokra vonatkozott. A második világháborút megelőző utolsó békeévben (1938) készült szociográfiai felmérés anyagának tanulmányozása az eltelt negyven év alatt megyénk földbirtokviszonya'iban bekövetkezett változások összehasonlítására késztet. Úgy véljük, a rendelkezésünkre álló 1978. évi, illetve a korábbi évek adatainak az 1938. évi szociográfiai felmérés adataival történő összehasonlítása megyénk községeinek társadalmi, gazdasági és kulturális struktúrájában bekövetkezett változások szemléltetésére nyújt lehetőséget. Munkánkbon az említett szociográfiai felmérés anyagára és a Központi Statisztikai Hivatal „Magyarország földbirtokviszonyai 1935. évben I. kötet" című kiadványára támaszkodva foglalkozunk: 1. a megye községeinek földbirtokviszonyaival; 2. a megye községeiben élt mezőgazdasági munkások helyzetével. A munkánkihoz mellékelt táblázatok adatainak könnyebb megértése érdekében ismertetjük a megye járási és községi beosztását: A szociográfiai felmérés időpontjában a megyének hat járása volt: 1. a hegyháti, 2. a mohácsi, 3. a pécsi, 4. a pécsváradi, 5. a siklósi és ó. a szentlőrinci. A mohácsi járáshoz tartoztak a korábbi baranyavári járás községei is. (A volt baranyavári járás községeire vonatkozó adatokat e munka táblázataiba úgy vettük fel, ahogy azok a járás fennállásakor léteztek, fgy ugyanis módunkban állott az 1935. évi adatokkal történő összehasonlításra is.) Ebben a kiadványban a földadó alá tartozó területek találhatók hét birtokkategóriában: az 1—5, az 5—50, az 50— 100, a 100-500, az 500-1000, az 1000-3000, valamint a 3000 katasztrális holdnál nagyobb területű birtokok kategóriájában. Munkánkban - a szociográfiai felmérés adatai alapján - a községek földterület' adatai 13 birtokkategóriában szerepelnek, nevezetesen: 1. az 1 katasztrális holdas és annál kisebb, 2. az 1 kat. holdon felüli, 3. a 3 kat. holdon felüli, 4. az 5. kat.