Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjein

JEGYZETEK 1 Baranya megye községeinek pecsétjeiről lásd az alábbi tanulmányokat: Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudáliskori pecsétjei. Baranyai Művelődés, 1972. 118-124. p. Dunaszekcső 1710. évi pecsétje. Baranyai Művelődés, 1973. június. 110—113. p. Baranya megye községeinek feudáliskori pecsétéi. Baranyai Helytörténetírás, 1972. Megjelent: 1973. 147-185. p. I—VIII. Tábla. A pecsét szerepe a jobbágyfalu közigazgatásában Baranya megyében. Levéltári Közlemények, negyvennegyedik-negyvenötödik évfolyam. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. 77— 84. p., melléklet: 2 tábla. Pecsétrajzok a dunaszekcsői és a sellyei várról a XVIII. század első feléből. Baranyai Művelődés, 1976/1V. 164-167. p. A Zselic községeinek pecsétjei. Zselici dolgozatok III. Pécs, 1976. 91-97. p. A községi pecsétek művelődéstörténeti vonatkozásai. Dunántúl településtörténete (M/2. 1767-1848.) PAB-VEAB Értesítő, 1977. 71-84. p. A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában. Baranyai Helytörténetírás, 1978. Pécs, 1979. 397—408. p. Valamint: Baranya megye községeinek pecsétkatasztere I. és II. rész. A-K-ig. JPM Évkönyve, 1978. és 1979. nyomás alatt. 2 A pecséteken látható ekeábrázolás nem elszigetelt magyar jelenség. Morvaországban (Csehszlovákia) Krqkovec 1665-ös dotálású pecsétjén látható a felszántott földön álló eke {Jan Chaloupka: Méstská a obecni pecetidla ve sbirkách Moravskéno Muzea. Casops Moravskéno Muzea v. Brné. Acta Musei Móravide, Brno, 1978. 57. p., a tőlünk távoli Svédországban is elterjedt volt az eke ábrázolása. Ilyen pecséttel rendelkeztek: Sundal (1633), Vöne (1563), Sövedal (1563), Vadsbo (1560 és 1746), Oland (1571) nevű települések. Ragner Jirlov: Die Geschichte des schwedischen Pfluges. Nordska Museets Handlingar 72. Stockholm, 1970, 45-47., valamint 80-81. p.) 3 A typariumok készítői legnagyobbrészt falusi kovácsmesterek voltak. Elvétve készíthettek a falvak pecsétnyomót hivatásos vésnökökkel is — pl. Baranyabán 1845. évi pecsétjét. Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudáliskori pecsétéi. Baranyai Helytörténetírás, 1972. i. m. 152. p. i Vö. : Horváth Zoltán: A Sopron megyei községek címeres, rajzos pecsétjei c. dolgozattal. Megjelent: Horváth Zoltán: A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében c. kötetben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 201-286. p., ill. a 29-95. melléklet. r> Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában. I. m. 399. p. (i A sertéseket makkoltatták. 7 Sándor László levéltáros megfejtése. s Az őrfa a hajóvontatás nélkülözhetetlen kelléke; a vontatókötelet magasan tartotta, nehogy az beakadjon a parti fákba és bokrokba. 9 Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában. I. m. 399—400. p. 10 Mándoki László hívta fel a figyelmet Lehoczky Tivadar Beregvármegye monographiája című munkájára (megjelent Ungváron 1881-ben, Pollacsek Miksa könyvnyomdájában), melynek 20. fejezetében a megye községeinek pecsétjeit ismerteti. Ezek zömükben az 1844. II. t. c. érielmében 1844-ben készültek, található azonban közöttük korábbi dátumozású is (pl. Nagybereg 1567-ből). Mivel e tanulmány ma már szinte hozzáférhetetlen, szükségesnek tartom a felsorolást megelőző szöveg-rész idézését: »Mikor lett hazánkba behozva, hogy a falusi jobbágy-községek is saját pecséttel éljenek, bizonytalan: annyi áll, hogy a XVI. század közepéig még sok megye sem bírt saját hiteles pecséttel, mint az az 1550. 62. f. czikkből kitűnik, melyben országgyűlésileg elrendeltetett, hogy azontúl minden vármegye saját pecsétet használjon, mely egy külön erre készült s az alispánok, szolgabirák és táblabírák pecséteikkel elzárandó s csupán ezek jelenlétében gyűlések alkalmával felnyitandó szekrényben gondosan őriztessék. E tekintetben megyénkben Munkács és Beregszász megelőzte a vármegyét; mert amannak már 1376-ban megengedte Erzsébet királyné, hogy Szent Mártont használja ható-