Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjein

mely el is végezte munkáját. Sőt gyakori, mint a munkának látható eredménye — a földből felnövő gabona ábrázolása is. A gabonatáblát sűrű sorokban is ábrázolták (pl.: Harkány 1777. évi pecsétjén), de abban az esetben, ha a szántással párhuzamosan szerepel, a typariumon 3—5 szál látható mindössze, növekvő vagy csökkenő nagyságban, elsősorban a lebegő eke vagy csoroszlya által szabadon hagyott kevés helyet kitöltve. Éppen ezért e kalászok egészen aprók, mindössze pár mm-es nagyságúak (Herend 172x, Gadány - ma: Aranyosgadány 1741). Más esetben a kalász kiemelkedve, átveszi a főszerepet a pecséten, mintegy mellékszereplővé zsugorítva az ekevasat, illetve a csoroszlyát (Bellye 1818). Végeredményben itt arról van szó, hogy a paraszti munka csúcsa a gabona beérése, majd annak aratása. A gabonaszál tehát a beérett gabonát jelenti, amely aratásra, betakarításra vár. Az ekevas és a csoroszlya a pecséteken általában együtt jelentkezik, ritkábban azonban külön-külön is előfordul. Jobbára az ekevas található vagy teljesen magában (Barátúr 1771), vagy más mezőgazdasági szerszámok társaságában. Dályok 1845. évi pecsétjén a hatalmas, lebegő ekevas alatt szárán keresztbe vetve gereblye és kasza található. Az egész együttest két kalász foglalja keretbe. Mint már említettük, a pecséteken a leggyakrabban a csoroszlya és az ekevas fordult elő, mint az eke fő tartozéka. Emellett azonban gyakori magának az ekének az ábrázolása is.

2 Baranya megye második legrégebbi — ismert — pecsétje Hernádfa falué 1671-ből. A pecsét körirata: PAGUS HERNÁTFA 1671. A pecsétmezőben szántóföldön álló kerekes eke látható. Hasonló ábrázolás Látható Piskó, Újmindszent és Magyarmecske 1774-es, valamint Sósvertike és Siklósnagyfalu 1726-os keltezésű pecsétjein. E két utóbbi pecséten a kerekes eke elé még járom is került. Kácsfalu pecsétjében a szántás, mint művelet került. Az eke elé két ökör van fogva, s az ekeszarvát süveges parasztember tartja. Maga az ábrázolás kissé naiv, de mégis szemmel láthatóan a szántás művelete uralkodik a pecsétképen, főleg ezt azzal teszi uralkodóvá a vésetet készítő mester, hogy az emberalakot jelentősen felnagyítva ábrázolja; tehát a munkát végző embert helyezi az előtérbe. Meglehetősen gyakori a baranyai pecséteken a szántás ábrázolása, fontossága mellett ebben az is szerepet játszhatott, hogy magát a műveletet viszonylag könynyen lehetett képileg ábrázolni. Ebből a szempontból lényegesen nehezebb a vetés műveletének az ábrázolása. Ezért ez hiányzik is a pecsétekről.

3 A vetést boronálás követi. Ez a munkafolyamat mindössze egy-két pecséten fordul csak elő. Somogyhatvan pecsétjében a borona látható (a kasza társaságában), míg Somogyhatvan egy másik, 1735-ből datált typariumán maga a munkafolyamat látható: két ökör által húzott hatalmas vasborona, melyen ostorral a kézben a gazda áll. Az aratás és a betakarítás sokféle változatban megtalálható a pecséteken. A leggyakrabban az aratás eszközét, szerszámát ábrázolták: a sarlót, vagy ritkábban a kaszát. Kaposszekcső 1781-ben készült typariumán lebegő ekevas fölött sarló, Somogyhatvan már említett pecsétjén kasza látható. Külön hely illeti Ócsárd 172x-el datált pecsétjét. A vésnök, vagy a vésetet készítő mesterember valóságos életképet vésett a typariumra. A jelenet aratást ábrázol. Hárman sarlóval aratnak, a negyedik a learatott gabonát rakja kévékbe. Elöl sűrű kalászokkal jelzi a gabonatáblát, hátul 6 db összekötözött kéve a learatott gabonát. Teljesen egyértelmű az a jelenet, ami a képen látható: a parasztok az uradalom hatalmas tábláját aratják. (Ócsárd a bólyi Batthyány uradalomhoz tartozott.) Ez a pecsét teljesen eltér a megszokottól, ilyen részletes, mozgalmas képszerű ábrázolás sem Baranyában, sem az eddig megjelent, más megyékhez tartozó falvakról szóló pecsétismertetésekben nem található/