Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjein

AGRÁRVONATKOZÁSÚ ÁBRÁZOLÁSOK BARANYA MEGYE KÖZSÉGEINEK PECSÉTJEIN BEZERÉDY GYÖZÖ Amilyen sokrétű volt az élet Baranya falvaiban, olyan sokrétűen tükröződlik ez a községek hivatalos pecsétjein is. A baranyai táj, a sok nemzetiség, a gazdasági élet változatossága maradandó nyomot hagyott a pecsétek rajzo'atán is. Színesek és változatosak voltak a typariumok, ugyanúgy, ahogy színesek és változatosak voltak maguk a falvak is. Minden falu arra törekedett, hogy pecsétnyomójára a falujára legjellemzőbbet vésesse. Nem is tehetett mást. Még az írástudatlannak is fel kellett ismernie a pecsét rajzolatáról a falut.

1 Mi jellemezhetett egy 18—19. századi baranyai jobbágytelepülést? — Elsősorban a mezőgazdaság . . ., ebben minden falu azonos volt. Azonos, de rendkívül változatos. Más a nemzetiség, más a technika, mások a szokások. Különböző a táj; az egyik sík, a másik mocsaras, a harmadik dombos, a negyedik erdős, az ötödik hegyes, vagy sziklás; más az égbajlat. Mindezek a táj változatosságát biztosítják, a pecséteken a különbözőségeket. Amikor arról beszélünk, hogy a legtöbb baranyai pecséten a mezőgazdaság eszközeit, terményeit találjuk, ez a legszínesebb skálát, a legnagyobb változatosságot jelenti. Azonos tehát és mégis teljesen különböző. Valamilyen formában, még a heraldikai jellegű pecsétekben is megtalálhatók a mezőgazdasághoz kapcsolódó jelek. Ez többnyire ekevas, vagy csoroszlya, általában lebegőn és egymás mellett, vagy egymás fölött. A heraldikai jellegű pecséteken a címerpajzsban, vagy az ágaskodó oroszlánnak vagy a griffnek a mellső lábában, esetleg mellettük található. Az eke a paraszti munka alapja, a paraszti szerszámok között ez a legfontosabb és nélkülözhetetlen. Minden mezőgazdasági munka azzal kezdődik, hogy ősszel vagy tavasszal feltörik, felszántják a földeket. Az ekevas és a csoroszlya az eke szerkezetének az alapja. Éppen ezért található e kettő a leggyakrabban a pecsétrajzolatokon, így az első ismert baranyai pecséten is. Viszló (ma: Diósviszló) 1607. évi pecsétjén lebegő csoroszlya és ekevasa található babérkoszorúban. A pecsét felirata: VISZLO 1607. Nem sokban térnek el ettől a pecsétrajztól a 100-200 évvel később készült typariumokon sem, melyeken nagyjából ugyanilyen alakú csoroszlyát és ekevasat véstek az ismeretlen készítők. Eltérést csak a véset technikája, illetve a csoroszlya és ekevas elhelyezése mutat. Mellékesen — természetesen ugyanúgy, mint minden községi pecséten — megtalálhatók a díszítő jelként bevésett növényi ornamentikák: babérkoszorúk, pálmaágak, tölgylombok stb. -, ezeknek azonban nincs jelentőségük. Rendkívül fontos azonban a szántóföld és a gabona jelzése. Nézzük ezeket részletesebben : A szántóföldet általában hullámos vonalkázással szokták jelölni. Ez a vonalkázás egyúttal a már felszántott földet jelöli, az eke tehát nem dísz, hanem munkaeszköz, 17 B. Helytörténetírás 1980