Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

mini főtt babot, nyomorú köles kenyeret és levest, minden fűszer nélkül, főtt tésztát tojás és zsír nélkül, azután éretlen gyümölcsöt, főtt tököt és kukoricát mértéktelenül." Azután így folytatja: „...testeik erejét kell csodálni, hogy e' nép egészen ki nem hal".

228 Naszvadi Sámuel nótárius annyi vajszlói és ormánsági kérvény írója, hogy joggal nevezhetnénk „a falu jegyzőjének", egy 1818-ban írt kérvényében így összegzi a szegényedés termelési kihatásait: „Marhás munkákra nézve a tehetség úgy megfogyatkozott, hogy több jobbágy . . . Földeit, Réttyeit résszérint Másoknak ki osztva, résszerint rosszul m íveli, vagy vetetlen hagyja." Egyik-másik szerencsétlen már ott tart, hogy „A Publicum részére való Szolgálatokat is a Helység viseli helette". — Másutt így összegzi az elesettséget és következményeit: „. . . a' fellyebbi idők mostohasága folytán áraljában a gazdák minden Marhákbul nagyon ki fogyván elerőtlenedtek és csak az Uraságnak mintegy Tíz ezer forintokkal tartoznak".

229 Egy év múlva már a földesúrnak és az államnak adóhátralékban Vajszló 11 105, Hidvég 3843, Sámod 2186, Besence 1690 és Páprád 1232 forinttal tartozik.

230 A megállíthatatlan nyomorodásra a különböző töredéktelkesek első reakciója az „egyke" lett. ,,A' fogamzás akadályozására — írja Hölbling doktor — tanítást kapnak az öregebbektől; és hogy durva kenetes által a' már megfogamzott magzatot is elűzik, az közbeszéd."

231 Az egykés családokban azután már a harmincas évek elejétől kevés lesz a munkaerő és ezért bevezetik a vő-rendszert és ezzel a családba fogadott, rendszerint szegényebb emberrel végeztetik el a munkát.

232 — A forrásokban ismét megnövekszik a kérvények, szerződések mennyisége. Azonban míg a századelőn a „háZi üllés" zsúfoltsága, vagy a külső telek elégtelen volta ösztönözte cselekvésre a jobbágyokat, most inkább szabadulni akarnak a terhessé váló munkától és a telekkel járó szolgáltatásoktól. 1832-ben egy 3/4 telkes jobbágy kéri az uradalmat, hogy vegyen vissza tőle egy fertály sessiot,

233 1832-ben egy másik társa panaszolja, hogy „. . . erőtelen 2 fertály művelésére, a szolgálatok végbe vitelére" és ezért 1 fertályt átenged a szomszédjának és tőle ,,. . . ganéjozás és javítás felben" 50 váltó forintot kap.

234 1838-ban egy 1/4 telkes jobbágy szegénysége miatt adja el ,,. . . házi üllését, kint lévő telki állományával együtt" a szomszédjának 103 forinton.

235 Ö maga nem akar már dolgozni. Az uradalom jobbágyai között egyre többen lesznek, akik megfáradtak, vagy megöregedve gyámolításra szorulnak. Forrásainkban ez az állapot a növekvő számú eltartási szerződésben tükröződik. Eltartási szerződését, sok más hasonló dokumentum mintapéldányát Kaszás István vajszlói jobbágy az alábbi szavakkal kezdi: „...minthogy megöregedtem és minden magzat nélkül vagyok . . . öcsémnek adom házamat és 1/4 Sessio állományomat". A továbbiakból azután kiderül, hogy nincs már más vágya az életben, csak valahogy kibírni . . . halálig. Ennek az a feltétele, hogy zavartalanul lakhasson a házában a feleségével és az öccse az örökség fejében tartozzon neki adni évenként: „3 kilo búzát, 1 ki'Ia kukoricát szemül, 10—10 icce kender, illetve lenmagot évenként ruhára elvetni és a házi üllésben 2 ágy fog hagyma földet adni".

236 A vajszlói jobbágy 1842-ben íratta ezt a szerződést. Egy évvel korábban Besencén már eggyel kevesebb gyermek született, mint amennyien meghaltak. Három évvel később pedig hallatlanul lelassul már az Ormánság népének szaporodása . . .

237 A vajszlói uradalom és népeinek életére vonatkozó kutatásaink alapján az a meggyőződésünk, hogy az ormánysági nép katasztrófája — talán épp Besencén, az 1790-es évek különböző regulációival kezdődött és a 19. század közepére már annyira elsorvadtak az uradalom népeinek az erői, hogy akkor sem tudott volna rajtuk segíteni a jobbágyfelszabadítás, ha néhai szűkös telkeiket tetszés szerint kiegészíthetik... Kutatásaink így a demográfus Andorka Rudolf eredményeit erősítik meg, aki szerint