Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

ragadta el a mocsártól?) Részei: Szabó Istók sűrűje, Hideli mező, Tiszta. Itt volt a község 136 hold 1700 négyszögöles erdeje. Nagymező 199 holdas területe csupa szánló, csak az utak részére szakítottak ki belőle 9 holdat. A Szabó Istóki 229 holdnyi területéből jelentékeny részt borít víz, de van 171 hold 1110 öles erdeje. A Piski 243 holdas területéből vizek, utak borítanak 11 holdat. A részei viszont a vízivilág emlékét idézik. Itt volt pl. a Kishíd, a Tószél, a Hidvég, az Egerere, meg a Hídvégi irtás. Páprád összes területe 2038 hold 420 négyszögöl volt. Határrészeinek további bontását nem ismerem, de a határrész elnevezések is sok mindenről beszélhetnek. Ezek között első az Ótelek. Ki tudja, mikor lakott ember vízből kiálló ormóján? 242 holdas területéből még 1855-ben is 172 holdat borított erdő és 39 hold 10 ölet mocsár. A Nyesés a felmérése idején már 3 hold kivételével az egész 225 holdas terület művelhető. A Topiákon nem sokat változtatott a lecsapolás sem, hiszen 393 holdas területéből 227 holdat erdő borít, 15 hold 1330 ölet mocsár és még terméketlen rész is marad, több mint 21 hold. A Bikkhiát 617 holdas területéből erdő maradt 548 hold, és mocsár több mint 50 hold. A Gyümölcsényes 409 holdas területén 58 hold terméketlen volt és több, mint 51 holdat borított mocsár. Samod. 1251 hold 187 négyszögöl területét három határrészre osztották. A Kis és Nagy Láz 312 holdas területéből 63 hold mocsár maradt. Legelő volt 102 hold, erdő pedig 76 hold. Részeinek nevei mai formájukban is emberi otthonra emlékeztetnek. Ezek: Tiszta, Nagy Láz, Sámod Lakás, Gáj, Szög, Galéria. A Mocsár 355 holdas területéről elvitték a névadó víz nagy részét, de azért megmaradt mocsárnak 77 hold 1240 öl, és folyóvíznek 2 hold 840 öl. Névanyaga: Nagy Tó, Kengye, Mocsár, Csatasz, Kis Harcsás, Piócsi, Tószél. Egyetlen vízivilág volt itt ez az egész dűlő! A Kőparlag dűlő 200 holdas területe 5 hold kivételével szántó. Vajszló névanyaga a leggazdagabb történeti vonatkozásokban. 3019 holdas öszszes területéből a külhatárt 5 részre szokták osztani. Az 1060 holdas Czigánytemető területéből 57 hold volt az erdő és terméketlen 19 hold. Itt jegyeztük fel az alábbi dűlőket: Új falu, Hajdú temetés, Nagy János rét, Cser rét, Bana rét, Szőllők alja, Kát, Görü, Szőllő domb, Taligás domb, Dinnyés föld, Sózó, Papcsere, Kismező, Denicza, Galáza, Haraszti, Kertalja, Nyároskert, Mokrád, Tómellék. A zsúfolt képsor egy volt település titokzatos emlékeit idézi ... A szláv elnevezésű Baláta 540 holdjából a lecsapolás után terméketlen maradt 135 hold. (Elvitték, de vissza nem pótolták az életet adó vizet.) A dűlők azonban még mindig emlékeznek, mert a néhai mocsarat idézi a Derékberek, Gólyásfészek, Tilamos, Borostyán, Palaj ... A Dombor 321 holdja talán mindig is vízből kiemelkedő, termékeny terület volt. Dűlőnevei: Nagy Hegy, Dombor, Szénégető, Megyer, Hi dali mező, Cselek. A Nagyrét 318 holdjából mocsár maradt 68, és terméketlen 72 hold. Régi arculatát idézi a Falusássa, Nádasd, Malom, Malomszeg; de itt van a Hörcső, a Nagy Mihárd és az egykori belső telkeket idéző Láz is. A Tüskés 670 holdas területe termékenynek mondható. Dűlői erdők védelme alá húzódó, biztos művelésű területről vallanak. Itt van a Nagy kert, Bíró erdő, Téglás kert, Két rekettye, de van itt Bonagyakra, Cser alja, Fehér föld, Liget alja, Süveges alja, Haraszti föld, Kerti rét, Teleki rét nevű dűlő is.

173 Ninos ennek a hatalmas névanyagnak olyan darabja, amelyhez ne fűződnék korszakunknak valamely ismert vagy ismeretlen eseménye. Ezért vállaltuk, hogy kisétáljunk az uradalom községeiből azok határába is.