Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

sok húzós-halasztás után a siklósi Piacsek Albert mester lenakta a parochiális ház alapjait is. Ennek a hátsó szobáját is tanteremnek akartaik használni, mert ide messze esett az új iskola.

168 — Páprádon az uradalom szérűskertjét engedték át ,,Oskola Ház" fundusnak, cserébe a legelőből kapott megfejelő darabot az uradalom. Az iskola talpasháznak épült és a telket tölgykarókkal kerítették, összes költsége: 385 forint 12 krajcár volt.

169 Így formálódott ki a lakóházak és a középületek együtteséből a községek külső képe. Ez a zsindellyel, siással, szalmával fedett sokféle épület a köztük halmozódó takarmánykazlakkal olyan együttest alkotott, amelyben szinte állandó volt a tűzveszély. Vajszlón pl. 1830. április 16-án és május 5-én keletkezett tűz és csak ebben az évben 18 gazda szenvedett összesen 7668 forint kárt. Besencén az 1837. május 14-én keletkezett tűzvész az emlékezetes. Ekkor égett le 15 ház, köztük az előző évben elkészült 3 szobás, 600 forint értékű prédikátorház. Az összes kár 4162 forint volt.

1

'

0 A házak zsúfoltságának megakadályozása érdekében az uradalom ismétellen megtiltja a házhelyek felosztását, új ház építését pedig csak akkor engedélyezi, ha a régit előbb lebontják.

1

'

1 Az utcákat a pusztaikapu zárja le. A csősz munkája este a jószág-eregetés előtt zárni, reggel kihajtós után nyitni: a csapásról el ne kódorogjon a jószág a veteményes kertek, vetések felé. Az utcák végéről a pusztakapu az elkülönözéssel egyidejűleg tűnt el, a feudális világgal együtt. Mindegyik faluvégen megtaláljuk a kenderföldet vagy szilváskertet. A szilvafák ugyan már régen nem találhatók itt, felkerültek a házak közelébe, de megmaradt a len és a kender. Itt vannak a különféle vetemények fis: a sárgarépa, petrezselyem, uborka, paradicsom és itt terem egyik-másik községünkben igen nagy mennyiségben a káposzta. A krumplit, tököt, borsót, babot a nyílt mezőn termelik.

172 A községek határa a sok rendezés eredményeként lassan beleszeiídült a háromnyomásos gazdálkodás rendszerébe s calcaturákra szabdaltán várja megművelőit. A határrészek azonban még a 19. század második felében is őriztek valamit az egykori vizivilágból, és a generációk egymásra rakódott tájformáló tevékenységéből. It'; ugyan nincs lehetőségünk arra, hogy elemezgessük a különleges hangzású dűlőneveket, de nehéz megállni, hogy fel ne soroljuk őket (mások számlára), utalva a még mindig meglévő vizes területekre is. Besence külhatárát az 1855-ben készült felmérés 6 részre osztotta. Az Okordűlő területéből 117 hold 360 ölet borított víz. A Puszta malom 141 holdas területebői 6 hold és 1180 négyszögölet borít víz, s területén egymás után sorakoznak a Puszta malom föle, Kozda, Zamja, Szabadom nevű földek. A Nádasd'i puszta 141 holdas területéből csak 3 hoJd volt terméketlen. Részei voltak: Tövis, Siak, Köte, Paptala, Szaportza. A Nagyrét 880 holdas területéből 66 hold 1139 négyszögölet borít víz. Itt található a Malom alja, Csalányos, Palaj, Baritska, Nagyrét, Egertse, Delelő alja, Dorka, öreg Tilos, Südő Farkas, Farkas domb, Borostyán. A Kozmás 205 holdas területéből mindössze 3 hold 1166 négyszögöl volt terméketlen, de volt iüt 59 hold 910 négyszögöl erdő is. Egyetlen külön nevű része a Hosszúföld. A Vágás 77 hold 582 négyszögölnyi területén alig van terméketlen. Szép nevű dűlői: Gásits, Suma, Erdőrét, Mezőtske, Monyoroska, Szénátska, Ótelek. A község egész határa ekkor kereken 1617 katasztrális hold, a belsőséggel együtt. Hidvég 1275 hold 607 öles összes területét a belsőségen kívül 5 részre osztottál;:. A Nagymalomszeg 334 holdas területéből vizek, utak 11 holdat vesznek el. Részei: Hörcs/i, Gyöngy tisztája, Dorabicza, Hajó rév, Hídvégi rév, Nagymalomszeg, Kishíd. Szinte valamennyi a vizek viláoát idézi. Az Istók sűrűje területe 216 hold, vizek, utak 8 holdat borítottak belőle. (Ugyan mikor élt az az Istók, aki kemény munkával