Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)
2 1 2 öl. Van benne 2 szoba a lelkész számára és egy kisebb a személyzetnek. Gödrös udvara elég tiágas, a kút kávája fából van kivájva ... Az udvar kerítése karóból van. - A katolikus templomot 1776-ban építették a Clarisslák boltozattal és kövekből rakott padozattal, keleti oldalán szentéllyel. Három ajtaja közül kettő o templomba, egy a szentélybe vezet A tetőt könnyű zsindely fedi, a torony teteje pirosra van festve. Három harangja közül egy 3 mázsás, a másik kettő 160, illetve 80 fontot nyom. A templomban van egy kórus és egy 7 mutatios orgona is. — A tanítónak — aki egyúttal kántor is — van egy-szoba konyhás, megfelelő melléképületekkel ellátott laka sa-, "ebhez csatlakozik a tanterem. 163 Erről a többször átalakított iskoláról írják majd 1852-ben: „a cselédszoba, mer oskolaszoba hiányzik, oskolának fordíttatik, de oskolának nem való. 104 A reformátusok oratóriumairól aligiha írhatunk ennyi jót. A vaiszlói oratóriumról azt írja Eszterházy pécsi püspök 1782-ben, hogy „körülbelül 34 évvel ezelőtt épült a reformátusok imahiáza. Van szabad vallásgyakorlatuk, de nem tudni, ki és mikor ad>ta". 10íJ> Álljon itt még néhány adat a többi községekből is. Forrásaink elmondják, hogy Hidvég a megye külön engedélyével Imádkozó Házzal egybeépített Mester Házat épít. Fát ingyen adott az uraság, tégláért, deszkáért, vas szegért és a szakipari munkáért (ácsnak, gölöncsérnek) 61 forint 50 krajcárt fizetett a község. Ez az adat nemcsak a méretekről, hanem a jelentős „társadalmi munkáról" is tanúskodik. A templom felszentelése 1796-ban volt, két évvel a besencei templom megépítése után, amelynek akkori mennyezete, karzata valószínűleg festett volt. A páprádiak a kákicsi harangliáb mintájára építették a magukét (a kiküldötteik költsége 4 forint 48 krajcár volt), s hozzá fát az uradalomtól vettek 36 forintért. Az 1813. évi számadásuk meg arról árulkodik, hogy készülő új templomuk még talpasház technikával épült (templomnak való fáért 41, talpakért 21 forintot fizettek) és, hogy építéskor a mesterek megittak 5 akó bort 24 forint 15 krajcár értékben. Itt alighanem jelentősen szerepelt a társadalmi munkát végző „község", de mindent a mesterek kontójára írtak, ahogy a megyei urak fogyasztását a bíróéra szokták írni. — 1816-ban viszont már arról írnak, hogy a templomról lehányt szalmát eladtják 5 forintért és egy siklósi ácsnak fizettek ,,. . .a templomot sendeleztetvén" 65 forintot. (A segédkező legények itt 2 akó bort ittak meg.) 1820-ban azután Pécsett vettek 90 forinton harangot. Ez az öreg templom existait 1846-ig, akkor kérnek az új templom építéséhez megfelelő fát az uradalomtól. — A sámodiak templomuk fundamentumát Cunból hozott kővel (tehát nem talpra) 1809-ben rakták le, de építése alighanem elhúzódott, mert a tetőfedéshez való 12 darab 3 öles szalufa és 12 darab 14 sukk és 6 coll vastag apró gerenda kivágásához csak 1811-ben kért engedélyt az uradalomtól Bal la i Miklós lelkész. Csak ezután készült el a parochia, amelynek kerítéséhez karófát még 1815ben vásároltak az uradalomtól. 100 Hogy némi áttekintésünk legyen a sok aprólékos építésről, fogadjunk el egy összegzést a húszas évekből: A türelmi rendelet után körülbelül négy évtizeddel jutottak el az uradalom községeiben élő reformiátusok oda, hogy Vajszlón és Sámodon már toronnyal és harangokkal ellátott templomaik voltak. Hídvégen, Besencén, Páprádon is volt templomuk torony nélkül ugyan, de a haranglábak harangjai ott is szóltak. 1 '" A reformátusok iskoláinak építésérő! igen keveset beszélnek forrásaink. Tudjuk azt, hogy Vajszlón 1809-ben határozták el új iskola építését. A régit eladák 600 forintért és ezt az összeget is felhasználták, ezenkívül minclen párra 3 forintot vetettek ki. 1811 tavaszán kezdtek építkezni Naszvadi Sámuel gondnok (egyben a község jegyzője) és Váczi János bírósága idején. 1812-re készült el teljesen az iskola. Az építkezés befejezéséhez és az „Oskola Ház" téglakerítéséhez 20 ezer tégla kivetésére és égetésére kértek és kaptak engedélyt. Ebből készítették el 1813 májusában az iskola kerítését az utcafronton. 1805. június 12-én,
