Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

egy mészárszék, szoba, konyha, kamrás lakás a vendéglősnek, a vendégek számára egy „közönséges" és két extraszoba, istálló, szín, kerített udvar és gyümölcsös kert. Ez a kocsma 1848-ra már „igen rossz és dülő karban áll".

123 Minthogy a nagy kocsmát és a boltot gyakran bérelte ugyanaz a személy, itt adjuk az urasági bolt leírását is, amely állt a bolthelyiségből, szobából, konyhából, kamrából, volt alatta pince, s mögötte veteményes kert. Bérletéről tudjuk, hogy 1847-ben emelkedett 81 forintról 95-re.

1J/

' Kocsmákkal el voltak látva a községek is. 1810-ből való adataink vannak a besencei kocsmáról. Volt benne egy-egy szoba a vendégek és a kocsmáros számára, azután istálló és kocsiszín. A makkoltatás miatt a falun kívül volt a sámodi kocsma, amelyhez az ivón kívül két sertésakol, góré, két kocsiszín is tartozott. Falun kívül, országút mellett állt a negyvenes évek derekán felújított páprádi kocsma is; 2 szobáját bizonyára gyakran keresték fel a Pécs és Vajszló között utazók. Túlélte a külhatárban épült csárdákra leselkedő veszélyt 1827-ben a mogyoróskai csárda, amelyet szintén sertéshajtók látogattak szívesen és a nádasdi csárda, amelyben 1827-ben már bort nem árulnak, mellette vadászház, tőle 50 lépésnyire malom van. Az uradalom kocsmáiban vagy csapost alkalmazott, vagy bérbeadta azokat. 1818ból így rögzítették a vajszlói uradalmi kocsmáros kötelességeit: mérje tsupántsak az Uradalomtól nékie ki adandó Italokat kiszabott áron. Méregesse ... a ki mérődött tsutás kukoricát az utazó Marha bájtoknak". Azt is megfogalmazta a szerződés, hogy „Egy fogadósnak fő Virtussoi: megnyerő nyájasság, emberség, tsinosság és ki mért Italoknak igaz mértékkül való mérése". Munkája után jár ennek a kocsmiárosnak minden akó bor után 12 krajcár, minden akó pálinkától 1 forint és minden mérő kukorica után 1 krajcár. Ezen felül jár még neki ,,. . . könnyebbítés fejében két barom szekérnek 12 terhét tevő ágfa, . . . erdő Taxa szeriint, melyet robotos szekerek hoznak be". A kocsmák árendába adása az uradalomban régi gyakorlat. A fentebb közölt utalás után az első pontos adatunk 1791-ből való, amikor az Uradalom a Dominiumban lévő összes kocsmákban a bor, pálinka árulását licitatio szeriint 760 forintért bérbe adía. Az uradalom ebben a szerződésben a tartozások beszedésénél asszisztenciát vállal. Hasonló módon hasznosították az egyes kocsmákat is, a forgalomnak megfelelő áron. 1824-ben pl. a besencei és a páprádi kocsmát licitáció során 18—18, 1831-ben viszont Vajszlón az urbáriális bor korcsmáitatását 300 forintért bérelték ki.

126 A kocsmákat gyakran a mészárszékekkel és a bolttal együtt adták bérbe az uradalomban. Már egy 1794-ből való árverési felhívás arról tájékoztat, hogy a kocsmákat, mészárszékeket, az urasági épületet a benne lévő bolttal együtt kínálja bérletre az uradalom. 1836-ból pedig olyan konkrét adatunk is van, hogy a szeszesital-mérést a húsvágás jogával és a szükséges épületekkel, sőt kerttel, réttel együtt adta bérbe az uradalom 850 ezüst forintért három egymást követő évre.

127 A borkorcsmálási jogból származó jövedelmek jelentőségét kiemelve közöljük még, hogy az 1847/48. gazdasági évben az uradalom nyilvántartásában fenti címen az alábbi jövedelmek szerepelnek: Hídvégnél: 300, Poprádnál 280, Somodnál 220, Vajszlónál 1300 forint.

128 A feudalizmus idején földesúri jog volt a pálinkafőzés is. Az uradalmak eleinte nem éltek vele. A mi uradalmunk összeírásaliban a pálinkafőző kazánok 1740-es évektől szerepelnek, s egy 1792-ből való hivatalos bizonylatban azt állítja Vajszló bírája s jegyzője, hogy helységükben ött kazányoknál több nem találtatik".

129 Az uradalom megengedte jobbágyainak „a kiskazányosoknak", hogy a saját terményeikből (gyümölcs, törköly, borseprő) pálinkát főzzenek, de törvény által kiszabott büntetésre hivatkozva publikálták többször is, hogy „...az Uradalom béli jobbá-