Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

tézményes biztosítása volt. A telki állományban rendszerint csak jelentéktelen változást hoztak, de a panasztevők általában nem is a rendteremtés miatt keseregnek, hanem pl. azért, ha valami"

3 módon személyi károsodás történt. Az uradalom pl. már itt a századfordulón akadályozni kívánja a telekaprózódást és ha teheti, nem tűri meg a töredéktelkeket. 1805-ben pl. azért panaszkodik egy vajszlói kérvényező, hogy elvették a telkét, pedig a kézi szolgálatot teljesíteni tudta volna, csak „vonyós marhája" nem voft. — Két testvér ugyanebben az évben arról panaszkodik, hogy míg együtt laktak, zavartalanul használták 1/2 teleknyi örökségüket, mikor elváltak, az uradalom az egész birtokot az egyiknek ítélte, a másiknak nem jutott semmi. Az fáj nekik, hogy „Ugyanakkor az egész telkesektől semmi sem húzatott le". Az uradalom ebben a kérdésben igen következetes volt, mert a törtdéktelket még egy olyan erdőpásztortól is elvette, aki már 33 éve szolgálta.

5

'

1 Az uradalom földjeinek túlnyomó többségét a rendbeszedések után is a jobbágyok használták. A belsőfö!dből csak mintegy 21 hold, a szántóból Vajszlón 55, Páprádon 216 4/8 hold volt az uradalom kezén. (A többi községben nem volt uradalmi szántó.) Rétből az uradalom 125 3/8 holdat mondhatott magáénak. Uradalmi rét csak a hídvégi határban nem volt. Ezeknek a földeknek a hasznosítása az úrbérrendezés kora óta bérlet útján történik. Vagy a községek bérelnek ki egy-egy területet és azután adják tovább kisbérlöknek (ez kényelmesebb az uradalomnak s mellette bizonyos jövedelmet ad a közös terhek viseléséhez is), vagy közvetlenül az uradalomtól bérelik a jobbágyok. A bérlet-feltételek gyakorlatilag évtizedeken keresztül nem változtak. Ezért megfelelőnek tűnik az alábbi tájékoztatás e kérdésről: 1792-ben a vajszlói, hídvégi, poprádi és besencei jobbágyok kontraktus szerint a következő földeket bérelték 3 évre: Páprádon a Szalánta nevű dűlőben 113 4/8, Topokában 34 4/8 holdat, Vajszlón a Nagy Kertben 70 5 8 holdat. 1793-ban besencei és vajszlói jobbágyok Páprádon bérelnek 61 14 holdat. A fizetési feltételek mindkét esetben ugyanazok. Fizetniök kell minden hold után 1 Ft 15 kr-t, az őszi alá kiosztott terület terméséből 1/7-et, a kukoricából 1/9-et adnak. Ezenkívül kötelezik magukat, hogy a dézsmát az uradalom szérűskertjébe, illetőleg góréjába szállítják és a földeket alaposan megtrágyázzák. Nem bizonyított, de valószínűnek látszik, hogy az uradalom rendszerint olyan esetekben vállalja a kisbérlőkkel való bajlódfást, amikor a községek nem szívesen árendálják ki a földet egytagban. - A földek bérlete sohasem volt jelentős jövedelmi forrás az uradalomban. Ennek bizonyítására mellékelem ide az uradalom 1841. április 27-én kelt nyugtáját a majorsági földek béréről. A majorsági földek bére tételenként: Nagy Kert: 464 Ft, Szénégető: 94 Ft 32 kr, Nyesés: 333 Ft 54 kr, Szalonta: 346 Ft 56 kr, és végül Toplak: 61 Ft.

55 Ennek részint az az oka, hogy a majorsági földek területe nem jelentős, részint pedig az, hogy az uradalom kezén (talán azért, meri sohasem akart önáillóűn gazdálkodni) csupa rossz földet találunk. Értékükei: o különböző fölmérések újra és újrai meghatározták ugyan, de az uradalom minőségi problémákkal csak 1848-ban foglalkozott. Ekkor készült kimutatásában olvashatjuk az alábbi minősítéseket: A vajszlói határban lévő Szénégető: „Erdők koszt heleztetések viget 3. osztályba sorolható." A poprádi Topiák: „Erdők között, árvizek által látogatott terület. Osztályba alig sorolható." A tiszttartó itt olvasható megjegyzése megkérdőjelezi a szerződési kötelezettségek komolyságát is. „Ezek a földek — írja — 50 év óta trágyázva nem voltak . . . házii kezelést nem érdemelnek." Az uradalom iratai között igen jelentős helyet foglalnak el a rétekre vonatkozók. Gyakran találkozunk a rétek területi adatait, árendáját közlő írásokkal és elég nagy a különböző szerződések száma is. Bár a majorsági rétek területe megközelíti a szántók területének felét, jelentőségük mindig kicsi volt. A már többször idézett birtok-