Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

léseken az uradalmat, ő vigyáz a birtokra és népére. Minden esztendőben többször is beszámol hivatalos összesítőkben és alkalmi levelekben az uradalom helyzetéről; ő tesz javaslatot a felesleges készletek értékesítésére, a szükségessé váló építkezésekre stb. Az ügyvéd az uradalom jogi érdekeinek képviselője. Ö továbbítja a megyei vagy a praefectusi döntéseket, ő gyűjti össze az uradalmi tisztség elé benyújtott kérelmeket, panaszokat és javaslatot tesz azok további sorsára. (Közvetlen intézés, úriszéki tárgyaifás, fellebbviteli fórum elé utalás stb.) Az ispán tartja a közvetlen kapcsolatot a községek vezetőivel, ő a termelési, feldolgozási, raktározási, szállítási tevékenységek közvetlen irányítója. — Az uradalomnak nem lévén allodiatúrája, nincs szüksége csőszre, de annál fontosabbnak tartja az erdőt, mint jövedelmi forrást. A nagy kiterjedés miatt tartották szükségesnek a lovas erdőkerülő alkalmazását, viszont a sokféle erdei tevékenység: makkoltatás irányítása, gubacsszedés, faizás, fakiîermelés, a gyűjtögetésre engedélyt kapott személyek irányítása miatt van az uradalomnak négy erdésze. Az alkalmazottak fizetését részint koronként változó összegű pénzben, részint természetbeni járandóságokban kapták: búzában, kétszeresben, árpában, zabban, kukoricában, káposztában, baromfiban, tojásban, tűzifában, szalmában, kenderben, lenben. Ezenkívül az uradalom jobbágyai robotjuk igen jelentős részét fordították az alkalmazottak személyi szükségleteinek biztosítására. Találtunk néhány példát arra is, hogy az uradalom alkalmazottait pénzfizetés helyett, vagy mellett azzal javadalmazta, hogy pusztatelket adott nekik, vagy az általuk lakott jobbágytelek után járó tartozásoktól mentesítette őket. Az előbbi megoldást az erdészek esetén, az utóbbit pedig a falusi öregbírák és kisbírák esetén alkalmazták, akikre az uradalom hosszú időn keresztül feltétlenül támaszkodhatott.

30 Az uradalom szervezetéről szólva lehetetlen nem szólnunk az uradalom és a jobbágyság hivatalos érintkezésének legfontosabb helyéről az Úriszékről. Az úriszék bírói hatásköre elsősorban a jobbágyok magán és büntetőjogi ügyeire terjedt ki. Elnöke egy megyei táblabíró volt, tagjai között rendszerint egy főtisztet, a tiszttartót, az uradalmi ügyvédet, a járási szolgabírót és esküdtjét találjuk. Iratai pontos és színes képet adnak községeink és az egyes jobbágycsafádok életéről, gondjairól. Úriszék tárgyalta pl. 1803-ban azt a panaszt, amelyben a községek elöljárói a határ úrbéri osztályozásának kiigazítását kérték.

31 Az úriszék továbbította a kivizsgálás után a Praefectushoz azt a kérvényt, amelyben a sámodiak panaszolják 1834-ben, hegy határújítás alkalmával a siklósi uraság Nádigában, a Piócsi ároknál megkárosította őket.

32 Korabeli hitelviszonyokkal kapcsolatos tevékenységre utal az a hídvégi nyugta, amely igazolja, hogy az úHiszék behajtotta Szűcs Samu vajszlói jobbágyon azt a 20 forintot, amellyel az Hidvég községnek tartozott és ezt az összeget most a község vezetői a tiszttartótól átvették.

33 Az úriszék intézte, ellenőrizte az árvák ügyeit is. Tulajdonuk hasznosítására pl. szerződést kötöttek. E szerződések szerint a bérlő az Árvák Cassájába fizetendő 15 forint ellenében használja a házat, istállót, pajtát, fogyasztja a kert veteményeit. — Gondoskodott arról is, hogy az árvák pénzvagyortót kikölcsönözzék és utáno meghatározott kamatot fizettessenek a „Méltóságos Uradalom Árvák Cassájába".

34 Olyan esetekben, amikor egy jobbágy kérelméről volt szó, gyakran előfordult, hogy az uradalom nem hajtotta végre az úriszék döntését. A 19. század eleji szabályozások során gyakran ért sérelem egy-egy jobbágyot földjében, kertjében, gyümölcsfáiban. Hadd kapjon most közülük itt szót egy névtelen vajszlói jobbágy: „Ne légyen az, hogy én szegény ember lettemre, elég szorgalommal nevelt nagyszámú gyümölcsfáimtól megfosztatódván, olly nagyon megkárosíttassam."

33 (Úriszéki végzés ellenére nem térítette meg kárát az uradalom.)