Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949

Borsy Jenő, az MDEOSZ vidéki elnöke, a VII. Pécsi Daloskerület és a Pécsi Dalárda elnöke Minisztériumi utasításra a városnak jelentést kellett tennie 1929-ben a zenei élet akkori állapotairól, köztük a működő dalkörökről is.

39 A vizsgálatra megalakult bizottság a következő énekkarokat és dalárdákat sorolta föl: A) Énekkorok : Egyetemi Énekkar, Helyőrségi Altiszti Kaszinó Énekkara, Karének Egyesület, Székesegyházi Énekkar, Pécsi Állami Reáliskola Énekkara, Pécsi Polgári Fiúiskola Énekkara, Evangélikus Diaconia Egylet Női Kara. B) Dalárdák: Pécsi Dalárda, Pécsi Polgári Daloskör, Pécsi Postatisztviselő'k Dalárdája, MÁV Ébredés Dalkör, Pécsi Bőrgyári Dalárda, Gutenberg Dalkör, Munkásképző Egylet Dalkara, Pécsbányatelepi Turul Dalkör, Angstergyári Dalkör, M. Királyi Dohánygyári Dalkör, Katolikus Legényegylet Dalárda, Helyőrségi Altiszti Dalkör/

10 A jelentés ebben az időben tehát hét énekkart és tizenkét dalárdát, összesen tizenkilenc kórust említ'''

1 Természetesen ez a szám nem teljes, előtte is, utána is alakultak énekkarok. Közel sem a teljesség igényével említsük még meg a Pécsi Jogászdalárda, a Pécsi Leventék Dal- és Zeneegyesülete, a Pécs-Budai Hárfa Dal- és Zeneegylet, a Mecsekszabolcsi Bányamunkások Egyetértés Dalegylete, a Pécsi Vasas Dalkör, a Mecsekszabolcsi Jószerencsét Dalkör, a Dolgozó Leányok Női Kara, a Szent Ágoston Egyházközség Énekkara, a Pécsi Oratórium Kórus, a Pécsi Szeráfi Kórus és a Goldmark Ének- és Zeneegylet tevékenységét.