Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949

Ha még ehhez a felsoroláshoz hozzávesszük az iskolákban működő énekkarokat, fogalmat alkothatunk, milyen nagyszámú dalkör működött a városban. 43 Természe­tesen, ez a fajta bőség nagyon relatív fogalom volt. Igaz ugyan az, hogy a sok dalárda közül mindenki megtalálta a néki legmegfelelőbbet és a pécsi dalosmozgal­mat már közel sem csak egy-két kórus jelentette, de ez a nagy „bőség" az erők szétforgácsolódásához vezetett, s a művészi munka rovására ment.' 1 ' 1 Csak néhány, a művészi igényességre is adó énekkar tudott ezeken a csábító lehetőségeken fe­lülemelkedni. 45 Nem véletlen tehát, hogy az ,,új idők új dalai' az iskolákból indultak el, ahol nem akadályozták a merev egyleti formák és az ósdi megkötöttségek. 40 Itt kell fel­hívni a figyelmet arra a kulturális misszióra, amelyet a pécsi énekkarok, főként pe­dig a Pécsi Dalárda nyújtott állandó vendégszerepléseivel a Dunántúl, de főként Baranya kórusmozgalmának. Sokszor fordult elő, hogy egy-egy forró sikerű est után a községben dalárda alakult.'" Alig volt olyan nagyobb község, ahol ne működött volna énekkar hosz­szabb-rövidebb ideig. 48 Feltétlenül meg kell említeni a Pécsi Polgári Daloskör és az akkor még Somogy megyéhez tartozó Szigetvári Dalosegyesület kapcsolatát is. 49 A munkás dalosmozgalom is nagy fejlődésen ment keresztül. Egyre-másra alakul­tak meg a gyári kórusok. 50 A Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége Pécsi Fiókja 1920. április 25-án aldkult meg, a városban működő munkásénekkarok közül a Munkásképző Egylet Dalkara résztvett az 1926-os szegedi országos munkás dalosünnepen, majd az azt követőkön is. 51 1936. május 30-tól június 1-ig Pécs városa fogadta az ország mun­káskórusait. : ' 2 A rendőrkapitány jelentése szerint, ha burkoltan is, ,,de kétségtelenül meglátszott, hogy a dalokon keresztül a szoc. dem. eszmék propagandájának a szol­gálatában állnak." 03 A munkás dalosmozgalom szoc. dem. szárnya azonban mere­ven elutasította a kodályi utat, így művészileg nem tudta utolérni a mozgósító ere­jének színvonalát. 0 '' Ezt tanúsítja a mozgalmi dalok szűk és kevéssé színvonalas választéka. 55 Ez a rövid kép is érzékelteti a dalosmozgalom mozgalmasságát a városban. Eh­hez azonban még hozzá kell számítani a minden tekintetben előbbre járó hang­versenyéletet. A Pécsi Zenekedvelők Egyesülete ekkor érte el virágkorát. 56 A zeneta­nítással is foglalkozó hangszeres muzsikusok és szólisták színvonalas, minden igényt kielégítő műsorokkal ajándékozták meg a nem mindig nagy számú közönsé­get. A kor hírneves hazai és külföldi művészei közül is sokan ellátogattak a Me­csekalji városba. 57 Ekkor itt működött a világhírű Angster Orgonagyár, amely 1917-ben ünnepelte 50 éves jubileumát.' 8 Az 1942-ben megtartott 75 éves évforduló nagy országos visszhang mellett zajlott le. 09 Jellemző a gyár fejlettségére, hogy 1936-ban 21 új or­gonát épített, 50 nagyobb orgonajavítást végzett és 55 harmóniumot készített, hol­ott a törzsgárda létszáma mintegy 20—25 fő volt. 00 Az orgonagyártás mellett meg kell említeni a Lenhardt János vezetésével 1926­tól 1931-ig működött hárfagyártást. 01 A város kulturéletéhez tartozott még a Nemzeti Színiház tevékenysége, csakúgy, mint a katonazenekarok működése, vagy a könnyűzenei élet. f>2 Ezen felül különféle egyesületek, sőt magánszemélyek is rendeztek teadélutánokat, estélyeket, ahol sű­rűn felhangzott az énekszó, felcsendült a muzsika. 63

Next

/
Thumbnails
Contents