Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949
nagyarányú társadalmi igazságtalanság, melyek következtében a polgári társadalom alapjaiban rendült meg. :!,; Természetesen ez a társadalmi felépítményben is éreztette hatását. . . 2. Az országos dalosmozgalomban történt változások Az MDEOSZ 1942-ben történt fölmérése szerint, amely 560 énekkart érint, az országban a következő volt a helyzet: 1867-1880-ig alakult 22 énekkar, 1881 -1890-ig alakult 28 énekkar, 1891-1900-ig alakult 41 énekkar, 1901 —1910-ig alakult 63 énekkar, 1911-1920-ig alakult 47 énekkar, 1921 -1930-ig alakult 181 énekkar, 1931 -1940-ig alakult 178 énekkar. A statisztikát nézve különösen feltűnő az 1920 utáni fejlődés. Ehhez még legalább két dolgot kell hozzátenni. Az első az országos szövetséggel való viszony kérdése. Bár Pécs, és leghíresebb dalárdája nagy szerepet játszott az országos daloséletben, a 19. század kilencvenes éveiben egyre inkább kiütköztek az ellentétek a fővárosban székelő országos vezetőség és a Pécsi Dalárda között. Bár mind id. Ábrányi Kornél, mind a dalkör választmánya igyekezett az ellentéteket elsimítani, azok makacsul mindig a felszínre törtek. Az ellentétek gyökere, bármily furcsa, a kórus sikeres szereplése az országos dalosversenyeken. Már az 1864-es daiosünnepen nagy sikert arattak, de a babért a következő évtizedek hozták meg számukra. 1868-tól 1892-ig számos első helyezést érte'k el, s az ország első dalárdájának számítottak! Úgy látszik, ezt irigyelték meg a fővárosiak, akik sokszor alkalmaztak megnemengedhető eszközöket a pécsiekkel szemben. Ehhez még hozzájárult az is, hogy sokszor indokolatlan előnyhöz juttatták a budapesti együtteseket, különösen az agyonfavorizáít Budai Dalárdát, amire az egyébként kitűnő együttesnek semmi szüksége sem lett volna.'' A másik ok is ebből következik. Mivel sok dicsőséget szereztek, egyre nehezebben szánták rá magukat az országos dalosversenyeken való szereplésre. Versenyzőként csak 1912-ben Budapesten és 1925-ben Sopronban szerepeltek, máskor versenyen kívül mutatták meg művészetüket. A legtöbb esetben azonban csak képviselőiket küldték az országos seregszemlére. 30 Ezek után nem csoda, hogy régi sikereik emléke elhalványult, nehezebben tudták átvenni azokat az új törekvéseket, amelyek — igaz, hogy korlátozott mértékben — a honi dalosmozgalmat megmozgatták, s ez volt az egyik oka a megtorpanásnak, a babérokon való „pihenésnek". 3. A pécsi dalosmozgalomban beállott változások : Míg az előző évszázad derekán a városban kétségtelenül vetélytársak nélkül állottak - legfeljebb a kisebb dalkörök mellett a Pécsi Dalkoszorút, a későbbi Polgári Daloskört és a Pécsbányatelepi Daloskört, valamint a Pécsi Munkásképző Egylet Dalkarát kell megemlítenünk a mindig magas fokon álló egyházi énekkarok mellett - addig ebben az évszázadban már sok kórus alakult a városban.
