Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez

mintegy 40 évig szolgálta a kultúra, művészet terjesztésének szép feladatát, mígnem elöregedve nyomtalanul eltűnt a bontócsákány alatt. Tisztes épület volt, keveset tudunk róla, nem ismerjük tervezőjét, építőjét, még magát az épületet sem. A kapitalizálódó Pécs tanúja volt, fontos szerepei töltött be maga idejében a kultúra terjesztésében. JEGYZETEK 1 Vörös Márton: A Széchenyi tér regénye. Pécs, 1963. Pécs MJ, Város Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztályának kiadása. 188. p. 2 Baranya megyei Levéltár (Bm. L.) Iparrajziskola: rajzok. 3 Vörös Márton: Az öttornyú város. Elbeszélések Pécs múltjából. Budapest, Ifjúsági Könyvkiadó, 1956. Csekey István: Liszt Ferenc Baranyában. Kiadja a TTIT szerkesztésében a Megyei Tanács V. B. Népművelési Osztálya. Pécs, Szikra Ny. 1956. 4. sz. tábla. Művészeti Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. III. k. 755. p. •' Magyarországi Művészet Története III. kiadás, Magyar művészet 1800-1845. Szerkesztette: Zádor Anna. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1964, 53. p. Nézzünk további munkákat a témáról: „Elfelejtett művész a Pécsett működő Piacsek József is, akit a hagyomány Schinkel tanítványának nevez. Úgy látszik, vezető szerepe volt a pécsi építések terén. A harmincas évek elején építi a már elpusztult emeletes városházát (1831—1832), valamint az ugyancsak lebontott színházépületet. Ez kisebb épület lehetett amely nem állana ki a versenyt a soproni színházzal." Zádor Anna és Ridos Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1943. 176. p. Rados Jenő 1971-ben így ír: „Pécs vezető építésze Piatsek József, kinek tervei szerint épült a városnak ma már egyedüli klasszicista épülete, az Egyetemi Könyvtár (1829—1830) A mai városháza helyén állt sudár tornyú, a maga üdéjében elismert szépségű régi pécsi városháza és a tekintélyes méretű színház." Rados Jenő: Magyar építészettörténet. Második, bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971. 274. p. „Ez kisebb épület lehetett..." — írják a szerzők, majd: „...a tekintélyes méretű színház." — írja később Rados. Meglehetős a bizonytalanság. Piatsekről is, alkotásairól is igen keveset tudnak. A színház épületével kapcsolatban csak találgatnak. Piatsek Józsefről az alábbiakat sikerült kikutatni: Josef Piatsek (nevét németesen írta), azaz Piatsek József 1780. január 10-én született Pécsett és 1854. május 24-én halt meg ugyanott, 74 éves korában. Zádor—Rados-féle könyv szerint a hagyomány úgy tartja, hogy K. P. Schinkel (1781—1841) tanítványa volt. Valójában ez alig hihető. Schinkel egy évvel még fiatalabb volt Piatseknél és csak 1810-től foglalkozott az építészettel. Piatsek viszont 1810 után már nem tartózkodhatott külföldön, hisz ebben az időben már ismerünk kisebbnagyobb neki szóló megrendeléseket. Tehát ekkor már itthon dolgozott. Éppen 1810-ben kapott megrendelést a megyeháza melletti földszintes épület „leveles tárrá" (levéltárrá) történő átalakítására. Ez után sorban kapta a megrendeléseket. Azonban sok csak terv maradt. Tervezte a régi barokk városháza átalakítását is. 1829-ben azonban nem az ő tervei alapján épült fel az új városháza. Ö mindössze vezető mestere volt az építkezésnek, bár az akkori tanács engedélyével a Bécsben készült terveken kisebb módosításokat hajtott végre. Felmérte a megyeházát is, valamint új megyei székház felépítésének is elkészítette terveit. Rendkívül igényes, Pollák Mihály hatását mutató tervből azonban nem lett semmi. Piatsek kimagasló alkotása a mai Egyetemi Könyvtár, mely 1830-ban épült fel. A könyvtár szigorú, mértéktartó vonalaival a korabeli épületek egyik legszebbike. Pár évvel később ő építi fel a Káptalan utca 3. számú kanonokházat (ma: Vasarely Múzeum) is. Feltehetően ő építette az ún. Piatsek-házat is, amelyet azonban azóta már többször is a felismerhetetlenségig átalakítottak. Élete vége felé már inkább telkek és házak vételével és eladásával foglalkozott. Valószínűleg vagyonát ezzel alapozta meg igazán. 1849-ben még elkészített egy tervet a városháza udvarán építendő börtön számára. 1849-ben ilyet tervezni több mint politikai állásfoglalás! Halálakor vagyonának felét feleségére, Mayer Margitra, felét hat gyermekére: Josefára, Annára, Magdolnára, Antalra, Józsefre és Terézre hagyta. Bm. L. Piatsek gyűjtemény. Lásd: Bezerédy Győző: Piatsek József, Pécsi Műszaki Szemle. 1973. XIII. évfolyam 1. sz. 21-23 p. 6 Dercsényl Dezső-Pogány Frigyes-Szentkirályi Zoltán: Pécs; Városképei — műemlékei. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976. 58. p. 32. B. Helytörténetírás 1979 497