Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez
7 Bm. L. Tanácsi iratok. 46. számú különcsomó. 1952-ben Zoltán László rövid tanulmányában a következőket írta: „Az alábbi ismertetés előlege annak a komoly tevékenységnek, amelyet a Pécsi Tervező Irodában Nendtvich Andor építészmérnök kifejtett, Vörös Márton városi főlevéltáros közreműködésével a pécsi klasszicista emlékek feltárása körül. A munka könyvalakban való megjelenésére joggal tart igényt." Zoltán László: A klasszicista Pécs. Magyar építőművészet, 1952. 3. sz. 120. p. 8 Madas József: Pécs belváros telkei és házai. Pécs, 1978. 660—661. p. Kiadja a Janus Pannonius Múzeum, valamint a színházról a részletesebb adatok a következők, Madas József alapján : 1804-ben özv. Petrovszky Zsigmondné Gaál Franciska eladta a fürdőt 610 n-öles telekkel Hegedűs György (németbólyi uradalmi prefektus) táblabírónak 2000 f-ért. 20 n. ölet Kossuth L. u. 5. sz. telkéhez csatolt. A lakó a lakbért ezután Hegedűsnek fizette. Kü. Hegedűs a fürdőt lebontotta és egyemeletes házat épített, CAS. 1806. I. 8. Hegedűs György eladott Melczer Ignácnak (K-i szomszéd) 36 n. ölet, 120 f-ért 40 d-ért, 1814. XI. 1. Hegedűs György eladta 379 sz. házát 574 n. öles telekkel gr. Niczky János cs. k. kamarásnak. 1836. XII. 20. A pécsi Polgári Casino (Bürgerliche Gesellschaft) részvényesei megvették. 1840. IV. 26. A Mária utcai színházban a megnyitón német társulat a Viola und Carlo c. vígjátékot adta elő. (Fejes György: A pécsi színházügy. Dunántúl, 1925. okt. 4.) 1840. XI. 1. Az első megnyitó előadást, a Polgári Casino által épített színházban, a pesti német színtársulat tartotta. 1844. XII. A Polgári Casino eladta a színház telkét a színházi részvényeseknek 2240 f-ért. 1846. XII. 4. A Polgári Casino az egészet eladta a színházzal együtt egy részvénytársaságnak, 11 700 f-ért. 1848. XII. 30. A részvényesek eladták Pichler József — Prandau uradalmi inspektornak, 22 000 f-ért, bizonyos kikötésekkel. 1856. Oertzen Gusztáv cs. kir. főhadnagy és Pichler Franciska. 1876. XII. 16. A színházban gázvilágítás van. 1876-ban volt az utolsó német előadás. 1878. IV. 6, Az Oertzenházban van a zeneegylet terme, a jobb hangversenyek helye. 1880. X. 16. Folyik a színház általános restaurálása. 1886-ban volt az utolsó előadás. 1890. VI. 30-án megkezdték az épület átépítését és a színház lebontását. 9 Conspectus Almae Diocesis Quinque-Ecolesiensis pro Anno a Cristo nato 1836. 10 Koszics Ákos: A pécsi első magyar színtársulat. A Pécsi Nemzeti Casino évkönyve az 1838. évről. Pécs, Taizs J. ny. 21-37. p. 11 Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár 1258/1815. sz. 12 Bm. L. Tervek, vármegyeháza. 13 JPM. Helytörténeti Osztály: Várhalmi Oszkár gyűjteménye: Színház III. 534—535. p. 14 JPM. Helytörténeti Osztály; Várhplmi: i. m. 541. p. 15 JPM. Helytörténeti Osztály; Várhalmi: i. m. 553. p. lü Bm. L. Tanácsi 1718/1839. Különügyek: Színház, 46. cs. 17 Várady Ferenc: Baranya múltja és jelene I. Pécs, 1896. 445—446. p., valamint Zöld Sándor: Pécs és színháza. Életképek, 1846. 6. kötet. 763—764. p. Berky Barna: Pécs és két színháza. Ath. IV,—1840. 1. félév. 100—105. hasáb.: „A polgári casino-egyesület egy csinos színházat. . . épített a múlt nyáron, tulajdon telkén . . ." 18 Várady Antal: Pécsi színészet Pécsi Napló, 1909. III. 30. A Schneckenberger ház helyesen a Kis-téren, a mai Jókai téren állt. (Korabeli nyomtatvány: OL. Dep. Rev. Libr. 1833. — 8-29.) 19 Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Pécs, 1978. Pécsi Szikra Nyomda. 20 Bm. L. Tervtár, színháztervek. 21 Dr. Rónak! Kálmán: Emlékezés a régi pécsi színházról. Dunántúl, 1928. január 29. 21 Dr. Rónaki Kálmán: Emlékezés a régi pécsi színházról. Dunántúl 1 , 1928. január 29. 22 jpjv|. Helytörténeti Osztály: Fényképgyűjtemény — Pécs. 23 1952-ben Zoltán László közli a homlokzati rajzot a következő képaláírással: Piatsek Antal pécsi Vigadó terve. Zoltán László: A klasszicista Pécs. i. m. 125. p. 2/1 Az 1839-ben felépült győri színház Fruhmcnn Antal műve. Dr. Winkler Gábor: Színházépítési tervek Győrött a XX. században. Műhely. Társadalomtudományi és közművelődési folyóirat, 1978. I. 25. p. 25 Szükségtelen valamennyi cikket idézni. Az alapgondolata valamennyinek ugyanaz, amit már 21 évvel a megnyitás után, tehát 1861-ben a Pécsi Lapok így sommáz: „Tartsunk egyszer rudat a színháznak. Nem a színházépületnek, mely talán rozzant mivoltában össze is dűlhetne . . . Nem, a színházépületnek azért sem, mert a tulajdonos úron úgy sem fog a szép szó, ellenvén ugyanő határozva, úri phlegmával bevárni, míg a közönség azt nem mondja, hogy mi bizony nem fogjuk egészségünket rontani ily esőnek, hónak, hidegnek, szélnek és a szeszélyes időjárásnak minden kellemetlenségének kitett, és sokszor gonoszul parfumirozott farkasveremben . . ." stb. Pécsi Lapok, 1861. január 13. II. évf. 4. sz. 26 Tiltakozunk! Pécsi Hírlap, 1887. május 22.
