Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya

A kották beszerzéséről viszont egészen pontos adatunk van, ami még jobban megerősíti azt a hitünket, hegy Lickl valóban teljes életét a pécsi zenei élet felvirágoztatására szánta. 1815. augusztus 4-én azzal a kéréssel fordul a magisztrátushoz, hogy miután ,,Pécs városában, de a környéken sem, Pestet kivéve, nincs zeneműkereskedés, és egy ilyen üzlet felállítása a város számára is nagyon előnyös volna, engedélyezzék neki ennek megalapítását." A tanács hajlandó is erre, azzal a kikötéssel, hogy Lickl a nyereségből minden év elején 5 Ft-ot befizet a városi pénztárba.

242c A Vereinigte Ofner und Pester Zeitungban 1816. márc. 10-én és 17-én hirdette is, hogy zeneműkereskedésében ,,minden fajta egyházi és színházi zeneművek olcsó áron kaphatók a legújabb szerzőktől". További kutatás feladata megállapítani a zeneműkereskedelem kapcsolatait más városokkal, pl. Eszékkel. A nyugdíjintézet alapításában nem vett részt Czeiszberger, Tóth, Keller és Stetz Vajon miért? Czeiszberger ekkor 61 éves, talán gazdasági megfontolásból hagyták ki. Tóthról nem tudjuk, nős volt-e, Keller pedig a korabeli vándor muzsikusok egyike. Stetz esetében semmilyen esetleges indítékot nem ismerünk. Az alapító tagok inkább a fiatal házasok, mint Gruzling, Novier és Hencz.

243 König ekkor még nőtlen, esküvőjét korábban már említettük. 1826-ig az intézet pénzügyei meglehetősen össze-vissza mehettek, ezért ápr. 1-én az alábbi határozatot hozták az ekkor megkezdett új bevételi- és kiadási főkönyvben: „Miután 1826-ig a társulati pénzek elszámolását meghatározatlan előírások szerint vezették, és emiatt egyes (félreértések) keletkeztek, a Choralista-társaság a negyedéves ülés alkalmával egyhangúan elhatározta az eddigi számadások teljes törlését, és 1826. évtől kezdődően a mellékelt tükör szerinti vezetését."

244 Szükség is volt erre a döntésre, mert az intézmény alaptőkéje akkor már 9.449 Ft 44 xr, ebből 9.100 Ft volt kötelezvényeken. Tehát nagyon sikeres az első 14 év. Az alapszabály VII. §-a révén biztosítva volt a pénz gyümölcsöztetése és az említett összeg arra is utal, hogy a hangversenyeken is volt jelentős bevétel. Az is tény, hogy még egyik társuk özvegyéről sem kellett gondoskodni, (gy lényegében az intézmény rövid idő alatt önsegélyző vállalkozás lett. Tanulmányozva a kiadott kölcsönök visszafizetését azt tapasztaltuk, hogy meghatározatlan időre szóltak, de a kamatokat, minthogy azokból kellett fizetni az özvegyeket és esetleges kiadásokat, félévenként fizették be a tagok, illetve a város polgárai közül bárki, aki részt óhajtott venni ebben a nemes célú intézményben. 1834-ig a pénztárkönyv év végi elszámolása részletesen leírja az évi ki- és bevételeket. Minthogy Tóth nem alapító tag, ő évente megkapja a fogadott misék után járó pénzét, amelyet a többi tag az alaptőkébe fizet. Valószínűleg Stetz is megkapta ezt, de ő már 1824-ben meghalt. Az özvegy azonban 1828-ban 20 Ft-ot, 1830-ban 10 Ft-ot kap az intézménytől, „als Geschenk". 1829. II. n. évtől fizetik az első nyugdíjat Bergman özvegyének. Szükség is volt erre a pénzre, hiszen 6 gyermek maradt hátra. Az özvegy 1839-ig kapta nyugdíját. 1831- ben Vilfling és Wolf halálával újabb két özvegyet kell támogatni, mindketten az év negyedik negyedétől kapják a pénzüket. Vilfling végezte eddig a számadásokat és egyébként is prominens személyiség yolt a káptalani zenekarban. Természetes, hogy a társulat 25 Ft-tal járult hozzá temetése költségeihez, özvegye 1873. II. negyedévig (!) kapja nyugdíját. Wolf özvegye még tovább, 1874 III. negyedévéig. 245 1832- ben a ,,

Tonkünstler und Choralisten Gesellschaft" 32 Ft 20 xr-ral járul hozzá az Akadémia költségeihez, pedig ebben az évben már öt özvegyről kell gondoskodnia, König és Hiebel halálával. Most nem tudja az intézmény minden özvegynek