Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya

Az árvaellátás férfiaknál 20, nőknél 18 éves korig tart kizárólag. Amennyiben valamilyen oknál fogva az Intézmény örökre felbomlik, az ezidő alatt összegyűlt vagyonból minden tagnak vissza kell fizetni az éves hozzájárulást, a maradékot pedig az akkor létező özvegyek és támogatásra szorult árvák közt kell arányosan felosztani. Az alapítók és az Intézmény szabályzatának alkotói a sajátkezűleg alulírott tizenegy tag együttesen voltak, úgy mint: 1. Lickl György m.p. az itteni tekintetes székesegyház karigazgatója. 2. Hiebel Ignác m.p. 3. Vilfling Antal m.p. 4. Hencz Ignácz m.p. 5. Bergman Gáspár m.p. 6. Novier János m.p. 7. Rotsák János m.p. 8. Wolf Ferenc m.p. 9. Gruzling Alajos m.p. 10. Sturm József m.p. 11. König János m.p. Megállapíttatott Pécsett, 1817. júl. 1-én. Az alapítástól eltelt 7 év alatt belépett: 1. Weinhart János m.p." Bizonyos különbség van a káptalani jegyzőkönyv és a későbbi nyomtatott alapszabály között. A korábbiban még szerepel az, hogy a muzsikusok a belvárosi plébánia templomban végzett munkájuk bérét is befizetik a közös pénztárba. Ebben az időben kötött ugyanis a székesegyházi Choralista-társaság és a városhoz tartozó belvárosi plébániatemplom egy szerződést, amely szerint évi 200 Ft-ért a muzsikusok vasár- és ünnepnapon muzsikálnak. Hencz Ignác vezette itt a muzsikusokat. Az együttműködés azonban csak egy évig tartott, mert 1812-ben a templom már nem bírta anyagilag a megterhelést.

241 A hangversenyeket szociális érdekből rendezték, de kulturális kihatása és művelődéstörténeti értéke számunkra talán még fontosabb. Az első hangversenyt az idézett újságcikk szerint 1811. dec. 9-én rendezték. Ekkor egy Haydn-szimfóniát is játszottak, valószínűleg a Hoboken-jegyzék I. k. 55. számú Esz-dúr szimfóniát, mert a székesegyházi kottatárban őrzött anyag klarinétszólamait Lickl másolta, az oboisták hiánya miatt. 1812. dec. 12-én fizetnek 2 Ft-ot a hangversenyrendezés fejében a szegények javára.

2410 Ugyanilyen adatot ismerünk 1813. dec. 13-áról

24lb és 1814. márc. 25-éről

1

'

41 c 1815. febr. 27-én jelenti a magisztrátusnak a városi kapitány, Poszek Mihály, hogy a székesegyházi muzsikusok hat alkalommal játszottak nyilvánosan és ezért 24 Ft-ot fizettek be részint a szegények, részint a kórház javára.

242 a Bár nem tartozik szorosan témánkhoz, de itt említjük meg, hogy az ekkor Pécsett Prandau bárónál Időző Rózsavölgyi (Rosenthal) Márk egy hétre rá, 21-én muzsikál a pécsieknek szintén 2 Ft lefizetése ellenében.

242

'

13 Azt találgathatjuk csak, vajon milyen műveket adtak elő? A székesegyházi kottatárban őrzött világi művek azért némi adatot nyújtanak. Volt saját kottatáruk, erre vall számos operanyitányon a ,,per la Societőt" felirat. (Cherubini: Die Tage der Gefahr — közismertebb nevén A vízhordó; Loboiska; Fanaiska c. operákból, valamint Rossini: Olasz nő Algírban c. opera nyitánya. Valamennyit Lick másolta.) Megtalálható ezeken kívül Mozart: Don Giovanni-nyitánya, Simon Mayr: Qinevra és Joseph Weigl: Die Schweitzer-Familie c. operáinak nyitányai. Valamennyit Lick illetve az ifjabb Vilfling másolta. A 18. század pécsi zenéből ismert Depisch Bálint B-dúr szimfóniáját is játszhatták, mert a régi szólamanyagok között található a Lickl által másolt 2 klarinétszólam.