Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében
ügykezelési nyelv magyar német horvát szerb Szentlőrinci járás Csebény Goricza Korpád Szabás + + + 77 falut, illetve pusztát írtak össze. Mindössze négy településen lehetett boldogulni német „ügyintézési nyelvvel". A 73 magyar falu természetesen magyar ügykezelést folytatott. Az iskolák és a hivatali életben érvényesülő nyelv rendkívüli módon támogatták egymást. A folytonosságnak nagy jelentősége volt abban, hogy a megye területén egész késő időszakig, a háború végéig, minden nyelvi magyarosítás ellenére, jelentékeny volt a németség, de a délszláv népcsoportok általános nyelvhasználata. Az iskola, a hivatalos életben a nyelvhasználat lehetősége, a hétköznapi megnyilvánulásokban (vásár, piac, utazás stb.) mellett rendkívül nagy jelentősége volt az egyházi életben használt nyelvnek. Megvizsgáltuk mindazon falvakat, amelyeket struktúra vizsgálat alá vettünk 1850-1880 között. Továbbá megkutattuk a fent kimutatott nemzetiségi lakosságú falvakat, amelyekben az „ügykezelés szempontjából praktikus nemzetiségi nyelvhasználat divott" s a következő arányokat állapítottuk meg. 149 faluban, amelyben nemzetiségi lakosság élt, az egyházi megnyilatkozások (mise, keresztelő, gyónás, istentisztelet, temetés, eskettetés) a nemzetiségek anyanyelvén folytak. A többnemzetiségű falvakban, azonos vallásfelekezetek esetében, váltakozva, magyar majd német, majd horvát nyelvű a liturgia. A következő ciklusban német-horvát-magyar stb. Meg kell jegyeznünk, (bár e dolgozatban nem foglalkozunk a nemzetiségek között lassan érlelődő ellentétek és mozgalmak kezdődő jeleivel), hogy e területen éleződtek ki először azok az ellentétek, amelyek a 19. század kilencvenes éveiben már gyakran jelentkeztek. Az egyházi, liturgiái nyelv területén a század utolsó évében, majd a 20. század első évtizedében éleződött ki Baranyában különösen az ellentét. A pécsi püspök Hetyei Sándor dokumentáris erejű levelében mutatott rá erre: „Az istentisztelet nyelvkérdése körül egyházmegyémben egy különös mozgalom jelentkezik, mely nemcsak a főpásztornak, hanem a politikai hatóságnak figyelmét is megérdemli: Ugyanis több hitközségben, melyben különböző nyelvű hívek laknak, majd a német, majd a horvát nyelvnek követelnek a Visita Canonica, avagy a törvényes gyakorlat ellenére kedvezményeket. . .". 47 Olasz, Birján, Pogány, Belvárd, Szenterzsébet, Kátoly községekben robbantak ki ellentétek, mozgalmak, amelyek ugyan a nyelv egyházi érvényesülésének sorrendje miatt jelentkeztek, a valóságban azonban a nemzetiségek egymás közötti ellentétének erősödése rejlett. A századfordulót követően ugyan így az iskolai nyelv ügyében keletkeztek ellentétek, amelyek mögött is természetesen a falu gazdasági-társadalmi ellentétei húzódtak meg. Legélesebb harc a katolikus német és horvát nemzetiségek között figyelhető meg, majd a magyar és német falvakban éleződtek ki az ellentétek. A baranyai falvak gazdasági és társadalmi ellentétei és válsága, nemzetiségi ellentétekkel növekedve jelentkeztek a század legvégén, s a századforduló után,