Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

A megyében élő nemzetiségek, mint bevezetőnkben megállapítottuk, paraszti társadalom tagjai. Polgárság gyér és kapcsolatai is eléggé gyengék a parasztsággal. A nyelvi erősítést szolgálta volna a helyi nemzetiségi sajtó. 1848/49-ben több sikeres kísérlet történt német nyelvű újság kiadására Pécsett.''

8 A forradalom bukásával e demokratikus lapkezdeményezések elbuktak. A nemzetiségi értelmiség gyengesége és hiánya miatt igen későn jelentkezett olyan szellemben szerkesztett lap, amely felkarolta volna a falusi tömegek ügyét. A pécsi Fünfkirchner Zeitung nem tekinthető ilyen jellegű sajtónak. 1880. márciusában Steegmüller József Ernő pécsi nyomdász és szerkesztő ..Mohácser Zeitung" címen adott ki lapot. A pécsi királyi ügyészség azonban pár hetes működés után betiltotta, elkobozta az újságot.'

11 Nagyobb sikere volt az ugyancsak 1880-ban indított német nemzetiségi ügyet is felkaroló ,,Mohácser Wochenblatt" címen indított lapnak. Szerkesztője Ullein József és Lutsek József voltak. A lapot állandó harccal, számtalan időleges betiltás után sikerült 1880-1881 között megjelentetni. Mind a szabadelvű, mind pedig az ellenzéki helyi újságok állandó támadása közepette igyekezett Mohács és vidéke nemzetségének érdekeit (nyelvi, kulturális, hagyományápoló cikkekkel) védeni. Emellett az anyanyelv ápolására hívta fel a figyelmet. Kétségtelen, politikai cikkei arra engedtek következtetni, hogy minden ellenzéki lapból kompilált cikket, amely megfogalmazásában éles, kíméletlen volt.

30 Sem a horvátoknak, sem a szerbeknek hasonló törekvése nem volt. Legalábbis nem jutottak el a megvalósítás ilyen kezdeti fokára sem. A szerbség szívósan védte egyházközségeinek különállásával nyelvi és iskolaügyi függetlenségét. Liturgiáját semmi sem zavarta. Ellentétek főleg a német—szerb falvakban éleződtek ki, de gazdasági léren. A hetvenes évek végén több jel mutatott arra, hogy az 1869-ben alakult Omladina, amelyet a kormányzat 1871-ben betiltott, a baranyai szerbség körében hatással volt. Siklóson, Maison, korábban Mohácson voltak lelkes tagjai. Mohácson javaslatba került az újvidéki mintára alakítandó'

1 Omladina irodalmi fióktársulat megszervezése, amelyhez Somberekén élő szerbek is csatlakoztak volna. A közbejött betiltás azonban ezt megakadályozta. Nemzetiségeink egyleti szervezkedésére 1880-as években nem találtunk nyomot, összefoglalva a 19. század derekától a nyolcvanas évekig itt vázlatos vizsgálódásunkat megállapíthatjuk, hogy a megyében a népesség többségét kitevő német és délszláv népek megőrizték nyelvi kultúrájukat, a nyelvi magyarosításnak voltak helyi sikerei, de a megye összességében egyrészt az iskolai nyelvoktatás, másrészt anyanyelvhasználat általános gyakorlata még olyan erős volt, hogy a magyar nyelv kötelező tanításának törvénybe iktatását követő évtizedben sem rendítette meg a nemzetiségi nyelvi oktatás alapjait. A hivatali életben el kellett egyelőre fogadni a nyelviség valóságát. A nemzetiségi lakosság strukturális vizsgálata, regionális elhelyezkedése a megyében azt mutatta, hogy a 18. században kialakult nemzetiségi szigetek (nyelvi szigetek) továbbfejlődtek. Megerősödtek és gyarapodtak a kisebb német régiók. Igen erősen meggyengültek viszont a délszláv régiók, kivételt a Dráva menti települések jelentették. A németség expanzív előretörése jellemzi e vizsgált három évtizedet. A vegyes nemzetiségi falvakban a föld megszerzésével erőteljesen fejlődnek. A megyei városokban és jelentősebb településekben polgári értelmiségük számottevő. Ezt jelzi, hogy a Fünfkirchner Zeitung című legjelentősebb német nyelvű lapon kívül két említésre méltó lapalapítási kísérletük van, amelyben a baranyai németség is hangot kapott.