Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében
községben, horvát 4 helységben, szerb 7 faluban. A magyar ezekkel közösen 22 helységben. Járás Mohácsi járás Helység ügykezelési ínye 1 v Helység magyar német horvát szerb Baar + Babarc -iBorja d -1+ Dályok + Doboka + Izsép + + Kisnyárád + Lancsuk + + + Liptód + _i_ Mais + + Mohács + + + + Nagynyárád + Németbóly + + Pócsa + + Rácgörcsöny + + + Rá'ctöttös + + + + Somberek + Szabar + + Szajk + Dunaszekcső + + Udvar + + + Versend + + Kölked az egyetlen falu, ahol az ügyvitel és ügykezelés csak magyarul folytatható. A kimutatott 23 helységből 20 helyen németül is, 11 helyen szerbül és 6 faluban horvátul. Lancsuk, Mohács és Ráctöttös mind a négy nyelven végzett ügyintézést, attól függően, hogy milyen anyanyelvű lakosának az érdekéről volt szó. ügykezelési nyelv Járás Helység magyar német horvát szerb Siklósi járás Ivánbattyán -fJakabfalu -jKövesd -)Németpal konya -jVokány -f87 falut, illetve lakott pusztát mutatott ki a főszolgabíró. 81-ben csak magyar „ügykezelési nyelven" lehetett intézkedni. 7 községben német volt a hivatalos ( ,ügykezelés nyelve".
