Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

leiratra a teljes megye felmérése következett, amely során valamennyi községben - mintegy tudomásulvéve az objektív helyzetet — elkészítették községenként a hetvenes és nyolcvanas évek közepéig használt „hivatalos, ügykezelési nyelvről" a kimutatást.

45 Ezen kimutatásból kiemeljük azokat a falvakat, amelyekben nemcsak magyar nyelven folyt az ügykezelés és világos képet kapunk arról, miért képes e korszakban még jelentősen tartani magát a megye nemzetiségi településeinek nagy része. Az anyanyelv hallgatólagosan az igazgatási téren is elismerést, ha nem védelmet nyert. A regionális közigazgatás kénytelen kelletlen tudomásul venni, s ezzel némileg elismerni a német, szerb, horvát nyelv használatát. Az iskola területén, valamint a közigazgatás területén összevethető helyzet azt mutatja, hogy e jelentős nemzetiségi terület kulturális és művelődési törekvése a nyelvük megőrzése területén még nagyjelentőségű volt.

46 Járás Pécsi já rá s Helység ügykezelési n y e 1 v Helység Helység német horvát szerb magyar Árpád Áta + Belvárd + + Birján + •íDevecser + Egerág + Görcsöny + + Gyód + Gyula + Hásságy + Hird + + Zobák puszta + Kassa + Klisbudmér + Kiskozár + Lothárd + + + Magyarsarrós + + Na g y bud m ér + Nagykozár + Németürög + + + Pogány + Rácpetre + + Romonya + + Szalánta + Személy + Szentkút + + Szentíászló + Szőke + + + Szőkéd + + Udvard + Újbánya + + A Pécsi járás területén a kimutatás 55 falut, illetve 15 pusztát vett elemzés alá aszerint, hogy melyik a legpraktikusabb és a gyakorlatban meglévő ügykezelési nyelv. Eszerint 31 helységben német vagy horvát nyelv, vagy mindkettő gyakorlatban használatos volt. 10 helységnél a magyar a némettel, vagy a horváttal együtt. Huszonegy faluban csak a nemzetiségek nyelve, német vagy horvát volt zökkenőmentesen használható nyelv.