Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

Nemzetiségi lakosságú falvak területi elhelyezkedése Baranya vármegyében 1880-ban A Nagyhajmás A nemzetiségi falvak belső kultúrájukat, nemzetiségi sajátosságaikat a 19. században zömükben megőrizhették. A nyelvi magyarosítás, amely iskolákon keresztül, egyleti életen, s a hivatali formulák kényszerű betartásával érvényesülni igyekezett, nem ért el a nyolcvanas évekig olyan eredményt, amilyet egyébként akár a pángermán, akár pánszláv kommunikáció és irodalom erősen felnagyítva kívánt elhitetni. A magyar kormány és ellenzéki sajtó felfokozott figyelemmel kísért mindent, ami e nemzetiségi vidéken történt. Eléggé gátlástalanul, eltúlozva csapott le olyan jelenségekre, amelyekben a „magyar nemzeti érdekek mgsértését" látta, de amely események egy-egy faluban olyan jelentéktelen epizódok voltak, hogy másnap már vissza sem tértek volna rá, ha e lapok erre nem figyelmeztetnek. Sombereki templomban a magyar istentiszteleten a pap a miatyánkot véletlenül németül mondta el. Csak a sajtó háborgott rajta. A nyolcvanas években nem pusztán a személyes érintkezésben, hanem a vásár, a közlekedés, a hivatali szobák, a templom és a nemzetiségi nyelvet tanító iskolák