Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

sebb részük elvándorolt. 1850-ben még a 364 német mellett 201 horvát lakost számláltak, valamint 44 magyart. 1880-ban már a 355 német és 180 magyar mellett csak 13 horvátot írtak össze. Feltételezhető azonban, hogy a horvátok többsége magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Korpád is a 18. században három nemzetiségű falu volt. A 19. században azonban a németség hódílott meg földeket, legelőket. 162 német mellett mindössze 2 magyar és 12 horvát lakost találunk 1850-ben. 1880-ra a németek birtokai tovább erősödtek. Számuk 167. 26 magyar mellett csupán két horvát lélek élt már csak. Megyefa a 18. század végén jelentős német lakossággal rendelkező magyar jellegű falu volt. 1850-re 320 magyar mellett 95 német élt. A németség lassan asszimilálódott. 1880-ban 480 magyar lakos mellett 34 németet találunk. Sellyét is érte német telepítés a 18. század második felében. 1850-ben 1084 magyar lakója volt és 278 német. Jelentős részük asszimilálódott, mert 1880-ban már csak 74-et tüntet fel a népszámlálás. Szentdienes népességváltozása is említésre méltó. Egyetlen német lakója sincs a 19. század első feléig. A hatvanas évektől azután erőteljes bevándorlást tapasztalhattunk. 1880-ban 84 németet írtak össze. A német nyelvterület kisebb régióit meghatározó irodalom a tolnai egységes német tömbhöz tartozónak tartotta a keleti Mecsek kapujában fekvő falvakat. A legnépesebb Mecseknádasd. A török után szerb—magyar falu. A 18. század első éveiben csak magyarok lakták. A húszas évektől megindult a püspökség intenzív telepítése és a harmincas évek elejére a németek már döntő súllyal képviseltetik magukat. 1850. évi népszámlálás a következő képet mutatta: 2216 német, 61 magyar és 17 szerb lakosa volt. 1880-ban 2425 német, 135 magyar és 5 szerb élt a községben.

32 Hidas a török után magyar-szerb település. Már a török megszállás alatt szerbek és magyarok lakták. 1720-ban lakosságának 78,3%-a szerb volt. Nagyjából Nádasd betelepülésével egyidőben érkeztek a német telepesek. Azon kevés községek közé tartozott, amelyben a szerb és a magyar lakosság ellenállt a német expanziónak. Éles elkülönülés jelentkezett azonban a falun belül. Hamarosan Magyar-Hidas, Rác-Hidas és Német-Hidas jön létre,

33 egy közigazgatási egység alatt, de sok jel arra mutatott, hogy el is váltak sok tekintetben egymástól és a falun belül bizonyos önállóságra tettek szert magyarok, németek szerbek. A 19. században azonban a német lakosság fokozatos túlsúlya jelentkezett. 1850-ben 1953 német, 204 magyar és 133 szerb lakost írtak össze. 1880-ban 2238 német, 185 magyar és 71 szerb lelket számláltak. Ez a tendencia azután fokozódott. Öbánya és Ofalu 18. századi újratelepítés, mindvégig csak németek lakják. 1850-ben 610 német élt Ófaluban, 331 Obányán. 1880-ban Ófalun 653, Óbányán 356 német élt. Mindkét falu meglehetősen elzárt volt a forgalomtól, életük sajátosan alakult. Gazdálkodásuk speciális földrajzi környezetükkel magyarázható. Óbánya keskeny völgyben jóformán termőföld nélkül, hatalmas erdőségekkel volt körülvéve. A fazekas mesterség alakult ki, amely piacra való termeléssel viszonylagos jólétet hozott részükre. A táj munkamegosztásába a másik kis elzárt település, Ófalu faesztergályossággal, paraszti bútorok készítésével ugyanezt az utat járta. Püspökszentlászló (Szentlászló) méginkább elzárt település a keleti Mecsekben. 1720 körül telepített német lakossága a 19. században fogyást mutatott. 1850-ben 158, 1880-ban 114 német lakosa volt. A 19. század utolsó harmadáig Baranya egykorú közigazgatási területét vizsgáltuk és röviden jellemezni igyekeztünk azt, hogyan jutottak el a különböző nemzetiségi összetételű falvak ahhoz a struktúrához, amely ekkor jellemezte őket. Természetesen nem zárható le 1880-nal a megye területén lévő falvak nemzetiségi