Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

1850-ben a 696 magyar mellett már 453 német lakost találunk, 1880-ban pedig 651 magyar mellett 398 német lakost. A németek nagy része az Észak-Mecsek vidéki kőszénbányászatban dolgozók közül került ki. Kaposszekcső a 18. század közepén már magyar—német falu. Bár a betelepített svábság erős kisebbségben volt. A század legvégétől erőteljes bevándorlás, majd 1850-re már német többség jellemzi a helységet. 1880-ra ez a struktúra némi számbeli változással megmaradt. 500 magyar lakos mellett 685 németet írtak össze. Baranyaszentgyörgy magyar—német falu lett a 19. század végére. Még mindöszsze 10 magyar lakosa van 1850-ben, 1880-ban már a hatalmas fejlődését mutatják a népszámlálás adatai. 311 magyar és 384 német lakosa. (Az összeírás 40 oláh cigányt is kimutatott, akik a faluban éltek.) Szopok német falu. Pár magyar lakos mellett 1850-ben 255, 1880-ban 257 német lakosa volt.

30 lekeres német nemzetiségi falu, amelynek lakossága stagnál, 1850ben 156, 1880-ban 152. Tékes magyar és német lakossága még hajszálra megegyezett 1850-ben: 299:299. A század végén már a németség javára billent a mérleg: a magyarok száma 233, a németei':é 318. A teljesen magyar Tormáson is lassan jelentékeny német kisebbség alakult ki. 1850-ben: 530:13 a magyarok és a németek aránya, 1880-ban viszont már 499:147. Tófű 321 német lakosával az egész századon át német falu. Varga színmagyar falu még 1850-ben is, de 1880-ban már a 362 magyar lélek mellett 45 német is élt. Vaszar 1750-ben német telepesek letelepedésével magyar—német faluvá változott. A német lakosság többségét láthatjuk a 19. század egész folyamán. 1850-ben 196 magyar mellett 466 német lakost találunk, 1880-ban 205 magyar és 346 német lakos szerepelt a népszámlálás adataiban. A jelentős csökkenés átmeneti volt csupán. Nyugat-baranyai nemzetiségi lakosságú községek egy része, az egykori szentlőrinci járás területén a 19. században még német többséggel rendelkezett. A baranyai falvak nemzetiségi lakosságának vázlatos bemutatását itt is el kell végeznünk A Jeszenszky uradalom központja a német többségű Bükkösd. 1850-ben 211 magyar és 459 német lakosságával a század végén jelentős változást mutat. 1880-ban a németek száma 100 fővel csökken, mégis csaknem a falu felét teszik ki. (364 magyar, 341 német lakos). Csefoény lényegében nem mutatott változást. 1850. évi népszámlálás idején 234 német mellett 22 magyar lakost írtak össze, német jellege mit sem változott 1880-ra. Ekkor 30 magyar lakos mellett 235 német lélek került kimutatásra. Horváthertelend német-horvát falu, amelyben 1850-es népszámlálás idején 180 német és 13 magyar és 127 horvát élt. 1880-ra azonban jelentős struktúraváltozás következett be. Míg a magyarok és a németek száma nagyjából megmaradt, a horvát lakosság 9 családdal képviseltette magát a népszámlálás idején. (1880-ban: 174 német, 14 magyar, 58 horvát.) Dencsházán 1850-ben 508 magyar lakos mellett 103 német is élt, a század végi népszámlálás már csak 13 németről tesz említést. Görcsönyben is élt 121 német az 570 magyar lakos mellett 1850-ben. 1880-ra 39 főre csökkent számuk. Goricza német helység 1850-ben. 115 telepes zsellér képviseli a németséget, míg mindössze 14 magyar lelket írtak össze. 1880-ra lényegében nem sokat változott, 10 magyar mellett 120 német mezőgazdasági munkás lakott a faluban, akik az uradalomnak dolgoztak bérmunkában, de már mind többen kis földdel is rendelkeztek. ibafa három nemzetiség lakta falu a 18. században.'

1 Az őslakos magyarok és horvátok mellé jelentős német lakosságot telepítettek. A 19. század a délszláv lakosság fokozatos háttérbe szorulását mutatja. Egyrészük asszimilálódott, jelentő-