Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

1850-ben a 696 magyar mellett már 453 német lakost találunk, 1880-ban pedig 651 magyar mellett 398 német lakost. A németek nagy része az Észak-Mecsek vidéki kő­szénbányászatban dolgozók közül került ki. Kaposszekcső a 18. század közepén már magyar—német falu. Bár a betelepített svábság erős kisebbségben volt. A század legvégétől erőteljes bevándorlás, majd 1850-re már német többség jellemzi a helységet. 1880-ra ez a struktúra némi szám­beli változással megmaradt. 500 magyar lakos mellett 685 németet írtak össze. Baranyaszentgyörgy magyar—német falu lett a 19. század végére. Még mindösz­sze 10 magyar lakosa van 1850-ben, 1880-ban már a hatalmas fejlődését mutatják a népszámlálás adatai. 311 magyar és 384 német lakosa. (Az összeírás 40 oláh ci­gányt is kimutatott, akik a faluban éltek.) Szopok német falu. Pár magyar lakos mellett 1850-ben 255, 1880-ban 257 német lakosa volt. 30 lekeres német nemzetiségi falu, amelynek lakossága stagnál, 1850­ben 156, 1880-ban 152. Tékes magyar és német lakossága még hajszálra megegye­zett 1850-ben: 299:299. A század végén már a németség javára billent a mérleg: a magyarok száma 233, a németei':é 318. A teljesen magyar Tormáson is lassan jelentékeny német kisebbség alakult ki. 1850-ben: 530:13 a magyarok és a németek aránya, 1880-ban viszont már 499:147. Tófű 321 német lakosával az egész századon át német falu. Varga színmagyar falu még 1850-ben is, de 1880-ban már a 362 magyar lélek mellett 45 német is élt. Vaszar 1750-ben német telepesek letelepedésével magyar—német faluvá válto­zott. A német lakosság többségét láthatjuk a 19. század egész folyamán. 1850-ben 196 magyar mellett 466 német lakost találunk, 1880-ban 205 magyar és 346 német lakos szerepelt a népszámlálás adataiban. A jelentős csökkenés átmeneti volt csupán. Nyugat-baranyai nemzetiségi lakosságú községek egy része, az egykori szentlő­rinci járás területén a 19. században még német többséggel rendelkezett. A bara­nyai falvak nemzetiségi lakosságának vázlatos bemutatását itt is el kell végeznünk A Jeszenszky uradalom központja a német többségű Bükkösd. 1850-ben 211 ma­gyar és 459 német lakosságával a század végén jelentős változást mutat. 1880-ban a németek száma 100 fővel csökken, mégis csaknem a falu felét teszik ki. (364 ma­gyar, 341 német lakos). Csefoény lényegében nem mutatott változást. 1850. évi népszámlálás idején 234 német mellett 22 magyar lakost írtak össze, német jellege mit sem változott 1880-ra. Ekkor 30 magyar lakos mellett 235 német lélek került kimutatásra. Horváthertelend német-horvát falu, amelyben 1850-es népszámlálás idején 180 német és 13 ma­gyar és 127 horvát élt. 1880-ra azonban jelentős struktúraváltozás következett be. Míg a magyarok és a németek száma nagyjából megmaradt, a horvát lakosság 9 családdal képviseltette magát a népszámlálás idején. (1880-ban: 174 német, 14 magyar, 58 horvát.) Dencsházán 1850-ben 508 magyar lakos mellett 103 német is élt, a század végi népszámlálás már csak 13 németről tesz említést. Görcsönyben is élt 121 német az 570 magyar lakos mellett 1850-ben. 1880-ra 39 főre csökkent számuk. Goricza né­met helység 1850-ben. 115 telepes zsellér képviseli a németséget, míg mindössze 14 magyar lelket írtak össze. 1880-ra lényegében nem sokat változott, 10 magyar mellett 120 német mezőgazdasági munkás lakott a faluban, akik az uradalomnak dolgoztak bérmunkában, de már mind többen kis földdel is rendelkeztek. ibafa három nemzetiség lakta falu a 18. században.' 1 Az őslakos magyarok és horvátok mellé jelentős német lakosságot telepítettek. A 19. század a délszláv la­kosság fokozatos háttérbe szorulását mutatja. Egyrészük asszimilálódott, jelentő-

Next

/
Thumbnails
Contents