Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

ban fogyó magyarságot és erősödő svábságot mutat. 284 magyar és 247 német lakost írtak össze. Mágocs a hegyháti járás egyik legjelentékenyebb települése. 1720-tól a század végéig magyar lakossága volt. 1793-ban már vegyes nemzetiségű falu. 1850-ben jelentős német többséget mutat. 2759 német és 573 magyar lakosa volt, 1880-ban tartott népszámlálás adatai szerint a magyarság ereje némileg növekvő számot mutat, lélekszámuk 713, a németeké 2762. A német lakosság ilyen stagnálása mellett növekvő magyar lakosok beköltözőknek tekinthetők.

29 Mánfa magyar község volt a 18. század legvégén jelentkező német telepesek bevándorlásáig. A 19. század elején, a környező területek valamennyi nemzetiségi lakosságú falujához hasonlóan itt is a német bevándorlás erősödésének lehetünk tanúi. így 1850-ben már 156 német lakója van a 299 magyar lélek mellett. 1880ban 193 német és 360 magyar nemzetiségűt írtak össze. Marocz (Marocza, Hegyhátmaróc) kis magyar falu, amelyet 1740 körül németekkel telepítettek be. 1850-re teljesen német faluvá vált, 483 lélek lakta. 1880-ban már csak 380, de valamennyien németek. Mekényesí 1735-ben telepítették újra németekkel. A 19. század elejére egyik legnépesebb német település. Lakossága 1850-től stagnál. 1061 német élt 1850ben és 1059 német lelket írtak össze 1880-ban. Mindszent (Felsőmindszent) a török megszállás megszűnése után magyar falu, amely a 19. század első felében aztán német lakosság betelepülésével vegyes lakosságú helység lett. 1850-ben 377 magyar, 359 német, 1880-ban már 502 német lakosa volt, a magyarság lélekszáma 302-re csökkent. Mocsolád a 19. század elején vált vegyes lakosságú faluvá. 1850-ben 529 magyar mellett 258 német, 1880-ban a magyarok némi csökkenését és a németek erősödését látjuk. (465:265). Orfű erős magyar kisebbséggel német jellegű település volt. 1850-ben 192, 1880-ban 198 a németek száma, a magyaroké elenyésző. Oroszló is német fölényt mutat. 1850-ben 228, 1880-ban 267 német lakost írtak össze. A magyar lakosság alig fele a németnek. Pa/é is teljesen német faluvá vált a 19. század elejére. 1850-ben 146, 1880-ban 180 német lakosa volt. Pölöskén a 19. századi fejlődése során vált a német lakosság jelentékennyé. 1850-ben 241 magyar mellett 60, 1880-ban már 182 magyar van csak, viszont 140 német. Rákoson némi kiegyenlítődést hozott a 19. század. 1850 körül 139 magyar mellett 113 a német, 1880-ban 145 magyar mellett 158 német lakos volt. A németek valamivel erőteljesebben szaporodtak. Szágy 1750-ben az őslakos magyarok mellé nagyszámú német telepest kapott. Mintegy 50 család érkezett. A németek térhódítása a faluban azzal járt, hogy a 19. század elején kiszorították a magyarokat. Az 1850. évi népszámlálás már csak 1 magyar lakost írt össze, 357 német mellett. 1880-ban 38 magyart és 371 németet számláltak. Szaíatnak faluba 1742-ben betelepült német jobbágyok hamarosan kiszorították a kevés magyar és szerb lakost, a századvégi összeírásokban teljesen német falu áll előttünk. 1850-ben 578 német lakosa van, 1880-ban 619, a magyarok száma jelentéktelen. Szárász 1750. évi telepítés. Korszakunkon végig német falu. 1850-ben 343 német és 1 szerb lelket számoltak össze. 1880-ban 12 magyar, 313 német és továbbra is 1 szerb lakosa volt. Ez és a korábban is megfigyelhető kevés magyar és vele párhuzamosan nagyjából a magyarnak megfelelő német lakosság fogyása a nemzetiség bevallásának ellentmondásából adódik. Magyarnak vallotta magát rendszerint a tanító, vagy a jegyző, vagy valamelyik hivatalnok. Szászvár magyar falu volt a török megszállás végétől a 19. század első feléig.