Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

hatvanas éveiben németekkel betelepített helység. 1880-ban lakóinak döntő többsége német (266:54). Gödrét 1745-ben telepítették be németekkel. A 19. században magyar bevándorlással vegyes lakosságú faluvá változik, de jellegében megmarad németnek. 1880-ban 824 német lakos mellett 126 magyart írtak össze. Kishajmás színmagyar település volt. A 19. század második felében lassan a németek térhódítása figyelhető meg. 1880-ban 262:111 még az arány a magyarok javára. Nagyhajmás az egyetlen falu, amely e térségben megőrizte régi délszláv lakosságát. A 18. század legvégén a teljes lakossága még szerb volt. A német benyomulás a 19. század első felében itt volt a legintenzívebb. 1880-ban 803 német, 160 szerb és 80 magyar nemzetiségű lakója volt. Kishertelenden az 1759-ben betelepített németség kiszorította a szerbeket és magyarokat, teljesen németté vált. A pár szerb család, amely akkor a falut jelentette, elvándorolt. A 19. század végén 90 német lakja. Magyarhertelend magyar-német nemzetiségű lakosságának aránya 1880-ban: 392:250. Hetvehely 1757-ben jelentős német lakosságot kapott. A falu német jellege a 19. században tovább erősödött. 1880-ban 378 német lakos mellett mindössze 38 magyar lélek élt a faluban. Jágónak színmagyar falu volt a török után. (Egyik legerősebb magyar falu). A 18. században is magyar lakosságú. A 19. század első felében lassan, majd a század közepétől erőteljesen német bevándorlást láthatunk. 1880-ban 662 magyar, 269 német, továbbá 36 szlovák lakosa volt.

26 Mecsek/ónos/ (Jánosi)

21

' Az 1750-es évek végén németeket telepített le a Batthyány uradalom. 322 német lakosa volt a 19. század végén. 1880-ban 61 magyar lelket is összeírtak. Baranyajenő a 18. században magyar lakosságú falu volt. A 19. században olyan erős volt a németek bevándorlása, hogy a század végén már túlsúlyban vannak. (1880-ban 504 német és 337 magyar lelket számláltak.) Kán 1759ben német betelepítéssel mindvégig megtartja német jellegét. 1880-ban 344 német lakosa van és mindössze 26 magyar lelket számláltak. Kárász 1696-ban települt be újra. Színmagyar falu volt. 1850 és 1880 között visszaesés figyelhető meg népességében. A német lakosság aránya is jelentősen visszafejlődött. Míg az 1850. évi népszámlálás idején az összlakosság 568, 1880-ban 533. A német nemzetiségű lakosok száma 1850-ben 165, 1880-ban 83. Komló ősi magyar falu volt. A török után közel egy évszázad alatt sem változott a lakosság nemzetisége. A szomszédos sváb községekből indul meg a nemerék első betelepedése. Jelentős változás már a 18. század végén megfigyelhető, majd a 19. század első felében struktúraváltozás következett be. 1850-ben már a 255 magyar őslakos mellett 158 németet találunk. 1880-ban szinte semmit sem változott népessége. 227 magyar lakosa mellett 172 német élt.

2

' Kovacéna összlakossága ugyancsak stagnált. A németek aránya azonban némileg változott. Míg 1850-ben mindössze 9, 1880-ban már 37 lelket számláltak. Az összlakosság 1850-ben 281 volt, 1880-ban 285. A változás tehát a magyar lakosság rovására történt. Köblény kis magyar falu a török megszállás után. A 18. század ötvenes éveinek végén az egyik legjelentősebb német telepítés zajlott le. 50 német család került Köblényre. A falu német jellege nem változott. 1850-ben 508 német volt. Az 1880. évi népszámlálás 407 német lakost mutatott ki.8 Liget már a 18. század végén magyar—német lakossággal fordult elő az összeírásokban. 1850-ben azután 361 magyar mellett 188 német lakost találunk. 1880-