Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

Nemzetiségi lakosságú falvak területi elhelyezkedése Baranya varmegyében 1850-ben rök után. A 18. század derekán horvát csoportok települtek be és ilyennek találta a II. József-kori népszámlálás is 1786-ban. A századfordulón lakossága teljesen kicserélődött s 1830-ban tiszta német falu. A dualizmus utolsó éveiben jelentős délszláv népessége volt. 1880-ban 325 német lélek mellett 193 délszláv lakosa volt. A régió harmadik legnépesebb nemzetiségi faluja Lánycsók. A töröktől megszabadult helység mindvégig három nemzetiségű. Eredetileg szerb telepítéssel, kevés magyarral, majd a húszas évektől német lakossággal töltődött fel. Kitűnő adottságai, igen jó útja a dunai átmenő kereskedelemhez Mohácson keresztül történt kötődése következtében gyorsan fejlődött. 1880-ban 1279 német, 363 délszláv, főleg szerb, 341 magyar lakost számlált. Babarc egykor színmagyar település a 18. század folyamán jelentős telepítésekkel német jellegűvé vált. Az 1055 német lélek mellett 1880-ban mindössze 187 magyar és 79 szerb lakost írtak össze. Versend ugyancsak jelentős lakosságú település német és délszláv jelleggel. A versendi horvátság kitűnő gazdálkodó, magasszintű állattartása volt, a német nyomásnak ellenállt. A dualizmus