Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

utolsó időszakában is enyhe délszláv fölényt mutat. 744 horvát mellett 518 németet írtak össze. Szederkény német telepítésű falu. Sem délszlávok, sem magyarok nem játszottak korszakunkban szerepet, így 1880-ban is 606 német lelket írtak össze és mindössze 30 horvátot és 26 magyart. Szajk hasonló jellegű. 744 német lakosa mellett 40 horvát élt 1880-ban. Keleti ,,szőlőhegység"-csoport mint regionális körzet megnevezése a szakirodalomban gyakori. Gottlob Holder, a németség Alsó-Baranyában

l!l című tanulmányában és azt követően valamennyi szerző ide sorolta azt a 12 helységet, amely a 19. századra zömében valóban sok sajátossággal kapcsolódott egymáshoz. Ezek a nemzetiségi összetétel hasonlósága mellett, termelési kapcsolatot is jelentettek. Zömük kiváló borászati hagyományokat, a 19. században is a tájpiacon túlmutató jelentőségű szőlészetet teremtettek. Pécsdevecser 264 német lakosa mellett mindössze 29 sokac lakost írtak össze. Kiskassa német jellegét mutatja, hogy 636 német lakos mellett 90 magyar és 59 délszláv került a népszámlálást követően kimutatásra. E falvak németsége a 18. századi telepítések második hullámában, majd a 19. század elején érkezett, míg a dél szlávság közvetlen a török megszállás végén. Nagybudmér évszázadok óta délszláv—német falu, amelyben erős szerb egyházközség köré tömörülő lakosság szerb népi tudata jó színvonalú iskolát támogatott. 269 német mellett 205 szerb élt 1880-ban a faluban. Rácpetre egykor szintén délszláv lakosságú, amelyet teljesen meghódítanak a német telepesek. 1830-ban teljesen elnémetesedett. 1888-ban 1067 német mellett 89 szerb élt. Vókány tiszta szerb falu volt a török alatti utolsó esztendőkben és egészen a 18. század derekáig.

20 Ekkor a német telepítés teljesen megváltoztatta jellegét és 1880-ban már az 1007 német lakos mellett mindössze 51 szerb lelket számlált. Kisbudmér hasonlóképpen fejlődött és teljesen német nemzetiségi jellegű falu, amelynek 305 német és csupán 15 délszláv lakosa van. Ivánbattyán

11 délszláv lakosságú falu, a német térhódítás 1830—1850 között változtatja meg német nemzetiségi lakosságúvá és 1880-ban 303 német mellett mái csak 31 szerb család van. Németpalkonya szerb település volt, de már a 18. század húszas éveiben németté változik, lakosai elköltöztek a szomszédos falvakba. 360 német lakos mellett 24 szerb lélek emlékeztet egykori jellegére. A világtól egykor elzárt Kisjakabfalva magyar falu. A század első harmadában teljesen németté vált. Később pár szerb család költözött be és a 19. században is itt éltek.

22 Német jellegén azonban ez semmit sem változtatott, 321 német mellett 23 szerb lélek élt itt 1880-ban. V/7/ánykövesd német jellegű falu és egykori délszláv lakóiból 1880-ban mindöszsze már csak 31 lélek maradt a 383 német mellett. Villány a térség legtöbb falujához hasonlóan a török után szerb lakossággal telepedett újjá. A német telepítés azután megváltoztatta struktúráját, bár megmaradt végig három nemzetiségű lakosságú falunak, de a németség túlsúlyával. 1880. évi népszámlálás adatai szerint 1386 német lakos mellett 268 szerb és 151 magyar lelket találunk a faluban. Végül Beremend érdemel figyelmet. Az egyik legjelentősebb falu a térségben. Két évszázadon át magyar és szerb lakosságú volt. A 19. században azután viszonylag rövid idő alatt jelentős német lakosság vándorolt be. A korszakunk végén már három nemzetiségű lakosságában a magyar elem a legkevesebb. 1880-ban 712 délszláv, 658 német és 646 magyar lelket számláltak. A következő fél évszázadban a német elem megerősödött ugyan, de a három nemzetiség viszonylag erő-