Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

a 767 német mellett még a szerb kolónia 176 fővel tartja ugyan magát, de állandó apadásban. A 126 magyar lakos, a 19. században települt be. Féked 623 német lakosa mellett 36 délszláv élt 1880-ban. Véménd egykor tiszta szerb falu már teljesen német jellegű, sőt ennek a korszaknak legerőteljesebben német szellemmel áthatott lakossága volt, amely figyelemmel kísérte a hazai német mozgalmat, sőt - bár nem nagy jelentőségű megmozdulással -, de reagált a pángermán eszmékre is (Alldeutsch agitációra). 1505 német mellett 385 szerbet, illetve horvátot és mindössze 42 magyar lakost írtak össze. Fazekasbodán 310 német mellett 20 horvát élt. Pa/oíabozsok e régió másik legjelentősebb nemzetiségi falu 1426 némettel. Véméndhez hasonlóan itt tapinthatók ki erősebb német népi tudatnak, majd német szellemnek a nyomai. Püspöklak német—délszláv aránya ekkor 750:44. Geresd is túlnyomórészt német lakosságú, a különböző nemzetiségek aránya így alakult 1880-ban: 485 német, 146 magyar, 32 délszláv. Szűr teljesen német. Túlsúlyban voltak már közel egy évszázada a németek. A délszláv (szerb) lakosság azonban elköltözött és 1880-ban 508 német mellett mindössze 30 délszláv lakost írtak össze. Hímesházán 1337 német lakos mellett a századfordulón idetelepedett kis délszláv csoport 68 lélekkel tartotta magát. Hímesháza német érzelmű lakossága erősen ellenállt a magyarosításnak. A nyelvi magyarosítás ellen felléptek mind az egyházi liturgiában, mind pedig az iskolai oktatásban mutatkozó kísérletek idején.

10 Somberekén hosszú időn át a megye legerősebb szerb helyi egyházközsége volt. Görögkeleti lelkészei összetartották és a szerb népi tudat hangsúlyozásával azt más községekre is kisugározták.

1

' A török után tiszta szerb falu volt és a németek betelepülése idején is hosszú ideig szerb többségű, vegyes nemzetiségű maradt. A századforduló idején, majd a 19. század első felében a fokozatos német előretörés következtében, a dualizmus idején már jelentős német fölény jellemzi. 1880-bar 1311 német mellett, 712 főleg szerbbel a terület egyik legnépesebb faluja. Németek és szerbek közötti ellenségeskedés már a század ötvenes éveinek vé gén megfigyelhető. Maráza vegyes nemzetiségű falu. 272 német mellett 149 délszláv és 133 magyar lakost írtak össze 1880-ban. Szellő 206 német és 150 magyar lakója mellett 22 délszláv (so'kac) lakos élt. Itt a németség szívós előrenyomulásának az egykor színtiszta magyar lakosság látta kárát.^ Rácgörcsöny német—délszláv jellegű falu. 347 német mellett 195 szerbet írtak öszsze. Cseledoboka teljesen német falu volt. 150 német lakos mellett 13 délszlávot mutatott ki a népszámlálás. Püspökmárok a dualizmus korában is német—délszláv jellegű falu maradt. E jellegét a 20. században elvesztette és teljesen németté vált. Bár jelentős német falu volt 626 lélekkel, a délszlávok száma 36, az is hamar elenyészett. Hercegszabar német település. A török után csak németek lakták. A 35 délszláv lakos az állandó belső telepedés, mozgás következtében a népszámlálás idején az éppen ott lakott sokacokat jelenti. A következő népszámláláskor már csak 2 sokac lakos volt. Liptód eredetileg szerb falu volt, amelyet a 18. századi betelepítések német—délszláv jellegű helységgé gyúrtak át. A 19. században már erősen német többségűvé alakult át. 1880-ban 506 német mellett 284 délszláv lakost találunk. Kisnyárád német nemzetiségi falu, 433 német lakója mellett pár család horvát. Máriakéménd a töröktől történt felszabadulást követő időszakban magyar—délszláv telepítésű falu. 1720-1750 között teljesen németté vált. 1880-ban 883 német mellett mindössze 68 délszláv lakost találunk. Monyoród érdekes hullámzását mutatta végleges kettős nemzetiségi jellegének kialakulásáig. Színmagyar falu a tö-