Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez

Várady a dátumokkal is hadilábon áll. A nevezetes kaszinó választmány ülése, melyen a színházépítés kérdése felmerült, nem 1840-ben, hanem 1839-ben volt. A cikkben a nemzeti kaszinó és a polgári kaszinó színházépítése meglehetősen összefolyik, pedig két teljesen különálló, sőt egymással szembenálló kérdésről van szó: a német és magyar színház kérdéséről. Tudjuk azt, hogy a nemzeti kaszinó által támogatott magyar színházból nem lett semmi és a polgári kaszinó által épített színházban a német színészet kapott hosszú időn át helyet. Említi a tervezők nevét is. A tervek elkészítését a két változat miatt két személynek, Piatsek Józsefnek és Windisch Ferencnek adták ki (és nem Windernek). Windisch terve megmaradt, jól látható rajta a telek déli részén húzódó várfalszerű kerítés is,

2(t a Sóház ma is meglévő kerítése — az azonosítása ezért nem nehéz. Piatsek terve nem maradt meg. Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy amikor a nemzeti kaszinó színházépítésének ügye zajlott, akkor már javában építették a polgári kaszinó német színházát. IV. A pécsi színház épületével kapcsolatos problémák tehát a következők: 1. Ki tervezte az épületet? 2. Az 1950-es években a Baranya megyei Levéltárban (akkor: Pécsi Állami Levéltár) talált homlokzati rajz a régi színház tervdokumentációjának egy darabja-e? RÉSZLET PÉCS SZAB KIR VÁROS IS65-OS KATASZTERI TÉRKÉPIRŐL Helyszínrajz a színházról és környékéről az 1865. évi kataszteri térképről