Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez

Pécsett németül. 1907-ig a városban a legolvasottabb újság a Fünfkirchner Zeitung volt. A városi polgárság vezető rétege, az iparosok és a kereskedők zömmel németek voltak. Milyen arányban? Az 1840-es években a város lakosságának nemzetiségi összetétele nagyjából a következő volt: magyar: 38 %, német; 31 %, délszláv: (szerb, horvát, bosnyák) 31%. Ezek a számok azonban nem fejezik ki híven a városon belüli gazdasági erőviszonyokat. A belváros nemzetiségi összetételének az aránya lényeges eltérést mutat a németek javára. Ez az arány a következő volt: magyar 36 % német 60 % délszláv 4 %

9 A belvárosban összpontosult a tőke; a gazdasági irányítás tehát zömében a németek kezében volt. Nem meglepő az, hogy a magyar és a német színjátszás harcában a német kerekedett felül. A színház építésének a költségét zömmel a németek viselték, a színház ezért német lett. Mindennek jelentősége volt a színházépítésnél. A két oldalon a két casino állott; a német polgári- és a magyar nemzeti casino. Míg azonban a polgári casino tagjai városi polgárok, addig a nemzeti casino tagságát a pécsi magyarokon kívül elsősorban a Baranyában lakó magyar nemesek alkották. A város természetesen a polgári casino törekvéseit támogatta szívesebben, és ez jelentősen közrejátszott abban, hogy a nemzeti casino színházépítési törekvését a polgárival szemben sikerült elbuktatni,

10 aminek következtében a német színjátszás Pécsett hosszú ideig előjogokat élvezett. A múlt század első felének végén azonban lassan megindult a város magyarrá válása. A német polgárokkal, helyőrségi német és cseh katonatisztekkel szemben, a pécsi magyarok, megyei köz- és középnemesek egyre erőteljesebben szálltak síkra a magyar nyelvért. Támogatásuk következtében nagyobb szerephez jutott a magyar nyelvű színészet. A Nemzeti Casino épületében s a hozzá kapcsolódó Hattyúban, majd a város más épületeiben, többször kaptak lehetőséget a szereplésre, végül helyet kaptak az állandó színházban is, mígnem véglegesen sikerült ott is kiszorítaniuk a német nyelvű színjátszást. Az állandó kőszínház tehát, bár a német nyelvű színjátszásért épült, a magyar nyelv ápolásának otthonává vált. A színházépítés hosszú folyamatának ezért volt nagy jelentősége Pécsett. Vizsgáljuk meg ezért részletesebben ezt a folyamatot. ill. Pécsett már 1815-ben tervbe vették az állandó színház építését. A tervet elsősorban a megyei rendek kezdeményezték. Céljuk az volt vele, hogy a német ajkú városban a magyar nyelvű színjátszásnak adjanak otthont. A Helytartótanácshoz benyújtott kérelmükben céljukat világosan fogalmazzák meg: ,,Láttuk és a bámulásig tapasztaltuk, hogy minden nemzeteknél a tulajdon nyelvnek virágzása és kipallérozása a játékszín alkotásának tulajdoníttatik. Tulajdona az minden, Nagy Lélekkel bíró nemzetnek, hogy dicsőséges létét nyelvének virágzásával szorosan összekapcsolván mind kettőt örökösittení iparkodjon. Valahára csakugyan Magyar nemzetünk és ezekről lelkesíttetvén újabb törvényei által eme nagy czélnak elérésére törekedik és a Hazafiak egyesített erővel a Magyar Játék színnek fölállítását eszközleni kívánják."

11