Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Móra Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón

kesegyházi alap (140.000 K), és a Lyceális alap (1909. dec. 31-én volt 318.979 kor. 47 fill.) már nem lennének elegendők a joglyceum kiadásainak fedezésére. Igy tehát ezen 100.000 korona alapítvány eiöreláthatatlan időkig gyarapítani fogja a joglyceum alaptőkéit, s méltán tekinthető az a joglyceum pót-tartalékalapjának, mert az első sorban igénybe vehető tartalékalap, a Lyceális alap is csak évtizedek múlva — rendkívüli költségek fedezésére — lesz majd tényleg igénybe véve. A joglyceumnak tehát ezek szerint a jelenben két tartalékalapja is van, t. i. a Hetyey-féle alap, a mely folyton tőkésíttetik, s 1899. év óta 67.758 kor. 45 fillérrel növekedett, továbbá a Lyceális alap, amely a székesegyház jövedelemfölöslegéből szintén évről évre gyarapszik, s 1910-ben már 318.979 kor. 47 fillérre emelkedett. Tényként állítható tehát, hogy 1899. év óta a mai napig a pécsi püspöki joglyceum jövedelmei nemcsak fedezték a lyceum öss'zes kiadásait, hanem a jövedélemfölöslegből 10 év alatt összesen 389.737 korona felhasználatlanul maradt s a tökéhez csatoltatott. A már többször említett tanulmányból merített adatok győzték meg a gimnázium kibővítése ügyében javaslat tételre kiküldött bizottságot, hogy a pécsi püspöki joglyceum vagyoni viszonyai az 1899. évben bekövetkezett rendezésük óta oly annyira lényegesen javultak, hogy a lyceumi alapok a város közönsége támogatására sem a jelenben, sem a közeli jövőben ráutalva nincsenek, és ez okból a saját elhatározásából a tanács útján azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy helyezze hatályon kívül 1902. évi 41. sz. alatt hozott határozatát, mellyel kimondotta, hogy a Szepessy-féle lyceális alapból 6 %-os kamat fizetésének kötelezettsége mellett annak idején felvett 134.250 koronás kölcsön viszszafizetése folytán a lyceális alapot ért kamatveszteséget, valamint a tanárok fizetésének feljavítására felajánlott 1740 koronát örök időkre biztosítja olyképp, hogy a kiállítandó alapító oklevél útján az eshető kamatkülönbözetet és a fizetési pótlékot az évi előirányzatba a város pénztára terhére felvenni elrendeli. Javaslatának megtételére különösen ama körülmény vezette a bizottságot, hogy a város közönsége a most ismertetett határozatát bizonnyal nem hozza meg, ha a lyceum vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett r

endezéséről tudomása lett volna. Az 1902. évi 41. sz. határozatnak hatályon kívül helyezése indokoltnak látszott még azért is, mert a pécs-egyházmegyei alapítványi hivatal a visszafizetett kölcsönt nem a nála elhelyezett többi alapítvány módjára gyümölcsöztette, hanem 3 1/2 %-os kamatra a pécsi takarékpénztárba helyezte el, aminek következtében a város közönségének már 1902. év október havától 1903. év december haváig terjedő 14 1/2 hónapi időre is kamattérítés fejében 4124 korona 66 fillért kellett volna a lyceális alapnak megtérítenie, holott legalább 5 %-os kamatoztatás lett volna elérhető, ha akár az egyházmegyei alapítványi hivatal kumulative gyümölcsözteti ezt az összeget, akár az erre hivatott gazdasági bizottság gondoskodik annak kamatoztatásáról. Ami végül

1 a pécsi püspöki joglyceum vagyonához tartozó ingatlanoknak megadóztatását illeti, ez a m. kir. közigazgatási bíróságnak 3000/1908. s'zámú ítéletén alapszik, mellyel kimondatott, hogy a kiváltságokon nyugvó adómentességek a községi adószedésről szóló törvények életbe léptetésével megszűnnek, s a községi adó megfizetése alól csak azok mentesek, a kiknek mentességét a törvény biztosítja. A püspöki átiratnak a lyceum megadóztatására vonatkozó része minden esetben helyreigazításra szorul, mert a megadóztatás semmiképp sem jelentheti a lyceumnak évi több ezer koronával való károsodását, amennyiben az évi adóösszeg alig haladja meg valamivel az 500 koronát. A város tanácsa sajnálattal kénytelen konstatálni, hogy a pécsi joglyceum vagyoni viszonyainak 1899-ben bekövetkezett rendezéséről és a joglyceum vagyoni viszonyairól csak privát úton szerzett értesülései vannak, mert hivatalos úton a rendezés bekövetkezéséről hozzá közlés nem érkezett, sem pedig a Szepessy-féle alapító oklevél értelmében a lyceum gozdasági ügyeinek vitelére hivatott u. u. gazdasági bizottság, melynek a város polgármestere és jogügyi tanácsnoka hivatalból tagjai, évek hosszú sora óta ülésre össze nem hivatott, ami, ha megtörténik, semmi esetre sem kövekezett volna be, hogy a város közönsége olyan határozatot hoz, a melyet később megváltoztatni kénytelen, mert a gazdasági bizottságban résfzt vevő küldöttei útján a joglyceum vagyoni állapotáról idejekorán tájékoztatást nyert volna. 11. Pécs szab, kir város törvényhatósági bizottságának 1910. évi február hó 21-én tartott rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata 40 jkv 1910 kgy szám ad 163 tan. örvendetes tudomásul veszi a megyés püspöknek a pécsi püspöki joglyceum sorsa iránt őszinte szeretettől és érdeklődéstől sugallt átiratát és kijelenti, hogy amiként a múltban is