Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Móra Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón

a mindenkori pécsi püspökökkel válvetve arra törekedett, hogy a városunk egyik büszkeségét képező pécsi joglyceum tudományos tekintetben a kor színvonalán álló intézménnyé fejlesztessék, és nemcsak szóval, hanem áldozatokkal is kifejezést adva e törekvésnek úgy a jelenben, valamint a jövőben is mindenkor kész leend a lehetőségek határán belül minden tőle telhető áldozatot készséggel

21 meghozni ezen intézmény érdekében. Tekintve azonban, hogy a megyés püspöknek igen nagyra becsült átirata nem nyújt tiszta képet a pécsi püspöki joglyceum fenntartására szolgáló jövedelmek nagyságáról, hogy a lyceum vagyoni viszonyainak az 1899. és 1900. években bekövetkezett rendezése kapcsán bekövetkezett változásokról még nem nyert tudomást, és hogy a királyi jóváhagyással ellátott Szepessy-féle alapító levél 10. pontja értelmében működni hivatott gazdasági bizottság, melynek a város polgármestere és jogügyi tanácsnoka hivatalból tagjai, már hoszszabb idő óta nem hivatott egybe, mielőtt a jogilyceum támogatása felől érdemi határozatot hozna, megkeresi a pécsi püspököt, hogy a lyceum számadásainak felülvizsgálatára és gazdasági ügyeinek intézésére hivatott ezen bizottságot ülésre hívja össze, hogy képviselőit a város abba kiküldvén, ezek útján a lyceun vagyoni viszonyait és az intézmény tervbe vett fejlesztését megismerhesse, és a tőlük nyerendő tudósítás alapján érdemi határozatot hozhasson. 12. 19126482 Gróf Zichy Gyula megyés püspök válasza a joglyceum segélye ügyében hozzá intézett átiratra s ennek kapcsán a város tanácsának előterjesztése. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! 1911. évi június hó 19-én tartott üléséből méltóztatott 113/1911 kgy szám alatt megkeresni a pécsi megyés püspököt az iránt, hogy a joglyceumtól megvont községi pótadó mentességnek újból való engedélyezése, a joglyceumi tanárok fizetésének feljavítására 1873-ban megszavazott segélynek további folyósítása és a lyceális alapból bírt kölcsönnek visszafizetése folytán az alapot ért veszteségnek alapítványszerű biztosítása ügyében nyilvánított kívánalmaitól' tekintsen el. E megkeresésre a pécsi püspök az ide mellékelt átiratot intézte a város közönségéhez. Ebből az átiratból örvendetesen megállapítható, hogy az a félreértés, amely a fentebb körülírt kérdésekben a pécsi megyés püspök és a város közönsége között keletkezett, oszlóban van már, és ennek a félreértésnek az utolsó nyomait sem lesz nehéz eltüntetni. Ennek az elérésére annál inkább is törekednünk kell', mert amíg egyrészről a két tényezőnek, t. i. a város közönségének és a megyés püspöknek a közjó előmozdítására irányított tevékenységéhez a kívánatos összhang zavartalan fennállása bőséges forrása lehet a közhasznú alkotások egész sorozatának, másrészről ennek cz összhangnak a hiánya meddőségre késztetheti a legönzetlenebb alkotó készséget is. Az átirat tanúsága szerint megyés püspök úr ma már csak ahhoz ragaszkodik, hogy a joglyceumi alapból annak idején fölvett kölcsön visszafizetése folytán az alapot ért kamatveszteségeknek a megtérítésére vállalt kötelezettségét teljesítse a város közönsége, de még az ezzel járó szolgálatost is enyhíti, amikor 1 %-os kiegészítéssel beéri, amely a legkedvezőtlenebb esetben 1342 korona 50 fill, hozzájárulásnak felel meg. A város tanácsa méltányolva megyés püspöknek nemes intencióit, amelyek ebben a kérdésben kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a pécsi jogi főiskola alapján az intézet fejlesztésének és a kor színvonalán való megtartásának biztosítására növeltessenek, ezen cél elérésének előmozdítása pedig a város közönségének nem kevésbé képezi hivatását mint magának a megyés püspöknek, és méltányolva püspökünknek a joglyceum föívirágoztatása érdekében megnyilatkozó áldozatkészségét, amellyel ezt az intézetet már legközelebb a szegényebb sorsú joghallgatók könnyebb ellátása céljából alkalmas intézménnyel kibővíteni szándékozik, tisztelettel javasolja a tekintetes tanácsülésnek, méltóztatnék elrendelni, hogy egy százalékos kamatkülönbözet fejében a Szepessy-féle alapnak 1902. évi október hó 15-étől 1912. évi dec. 31-éig járó 13.704 kor. és 70 fiíl.t 1913 évi január hó 1-étől kezdve 10 egyenlő, kamatmentes évi részletben — a rendes költségvetésben e célra kijelölendő fedezet terhére — befizetni. 1913. évi január hó 1-étől kezdve az évi megfelelő összeget a rendes költségvetésbe fölveszi. Erről a határozatról a megyés püspököt értesíti, és egyúttal őt fölkéri, hogy a Szepessyféle alapító oklevél 10-ik pontjában említett gazdasági bizottság működését biztosítani méltóztassék. A jellen határozat megerősítés végett a kormányhatósághoz fölterjesztendő.