Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Móra Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón

II. A lyceális alapból nyert városi kölcsön visszafizetése folytán a lyceum alapot ért kamatveszteségnek alapítványszerű pótlása céljából megfelelő alapító oklevél kiállítását rendelje el. III. Az 1873. évi december 1-én tartott közgyűlésnek 470. számú határozatával a joglyceum részére megszavazott s az 1907. évi április hó 29-én tartott rendkívüli közgyűlés 119/2701—1907. számú határozatával beszüntetett évi 1740 kor. városi járulékot újból szavazza meg és folyósítsa. Megkeresését azzal indokolja, hogy a joglyceum évi költségeinek fedezésére a joglyceum fenntartására eddigelé tett összes alapítványok évi kamathozama sem elegendő, és hogy az eddig nyújtott segély elvonása által a fejlesztés elől az intézet útját zárná el a város. A város tanácsa — mielőtt ez ügyben javaslatát előterjesztené — kötelességének véli a Tek. Törvényhatósági Bizottságot megismertetni azon körülményekkel, a melyek közepette, és azon okokat, a melyeknek alapján a múltban nyújtott segély megvonását elhatározta. A mi elsősorban az 1873-ban a lyceális tanárok akkor tervezett fizetésjavításához hozzájárulásként megszavazott évi 1740 korona segély megszüntetését illeti, a város közönsége ezt akkor határozta el, amikor a pécsi főgimnázium osztályainak párhuzamosításával

20 és az intézet bővítésével felmerülendő költségekhez hozzájárulás címén megszavazott, és e hozzájárulás fedezetéül azt az évi 1740 koronát jelölte meg, a melyet 1873-ban a joglyceumi tanárok fizetésjavítására megajánlott. Erre az elhatározásra a város közönségét az indította, hogy 1873-ban a szóban forgó hozzájárulást nem egyszersmindenkorra ajánlotta meg, hanem az e tárgyban hozott közgyűlési határozat világos szavai szerint csak addig az ideig rendelte azt folyósítani, amíg akár törvényhozási intézkedés, akár egyéb körülmények folytán a lyceális alap jövedelmei annyira nem emelkednek, hogy ezen segély feleslegessé válik, már pedig a lyceális alapnak Hetyey püspök idején bekövetkezett rendezése óta a pécsi püspöki joglyceum oly bőven ellátott alapokkal rendelkezik, hogy azok jövedelmeiből nemcsak mindennemű kiadásai nyernek teljes fedezetet, hanem ezen jövedelmekből évenkint még mintegy 40.000 korona körüli felesleg is marad, amely az alapokhoz csatoltatik. Ilyen körülmények között — mondja az 1907. évi 119, sz. kgy határozat — nyilvánvaló, hogy a lyceális alapnak a város közönsége hozzájárulására többé sem szüksége, sem igénye nincsen, ezért a'z 1873. évben megszavazott segély további kifizetését annál inkább megszünteti, mert mivel sem lenne indokolható, hogy a polgárság adófilléreit terheljük meg olyan intézmény segélyezése céljából, a melynek számadásai évről-évre 40.000 korona körüli felesleggel záródnak. Ehhez az indokláshoz ma még azt is hozzátehetjük, hogy amennyiben a tanárok fizetésére a lyceum alapjainak kamatjövedelmeiből nem te'nék, erre a célra a sárospataki és egri jogakadémiák példája nyomán államsegély vehető igénybe, a mely szükség esetén feleslegessé teheti a város hozzájárulását, vagy szorgalmazni lehet a pécsi püspöki jog lyceumnak a székesegyház jövedelemfeleslegéből nagyobb %-ban való részesedését. Mindezek az eshetőségek azonban oly távoliak, hogy azokra belátható időn belül aligha kerülhet sor. Pécs szab. kir. város tanácsa, illetőleg az a bizottság, a melynek elaborátuma alapján a város tanácsa 1907-ben a szóbanforgó 1740 korona segély további kifizetésének megszüntetése iránt a Tek. Törvényhatósági Bizottsághoz előterjesztést tett, adatait dr. Hanuy Ferenc egyetemi tanárnak 1903. évben kiadott „Katholikus egyetem Pécsett" című tanulmányából merítette, a mely tanulmányban foglalt adatok megbízhatóságában sem a küldött bizottságnak, sem a város tanácsának kételkednie nem lehetett. Ebből a tanulmányból tudtuk meg, hogy b. Hetyey Sámuel püspök 1899. évben kieszközölte a kir. Ö Felségének hozzájárulását ahhoz, hogy a pécsi székesegyháznak évi jövedelemfölöslegeiből felszaporodott tőkéjéből egyszersmindenkorra 140.000 kor. engedtessék át alaptőkeként (:a Szepessy-alapon kívül, a mely egyéb gyűjtésekkel és járulékokkal akkor már 405.146 kor. 23 fillérre emelkedett:), a joglyceumnak ezen kívül pedig a Székesegyház évi jövedelemfeleslegéből még évenként 38 % engedtessék át, (:1899-ben az a 38 % 60.800 koronára rúgott:) a joglyceumnak, hogy abbó! és a Szepessy-féle alap, valamint a székesegyházi alap (140,000) kamataiból fedeztessenek a joglyceum évi kiadásai, a még fennmaradó összeg pedig „lyceális alap" címen külön kezeltessék, és csakis rendkívüli szükségletek fedezésére lesz igénybe vehető. Ezenkívül a székesegyházi (1899-ig felszaporodott) jövedelemfeleslegből 39,235 kor. 50 fillért fordítottak a joglyceumi épület gyökeres átalakítására. Mindezeken felül Hetyey Sámuel megyés püspök 1899. évben sajátjából is 100.000 koronát letett örök alapítványul a lyceum javára oly kikötéssel, hogy ez az összeg „Hetyey Sámuel pécsi püspök alapítványa" címen kezeltessék, kamatai évenkint tőkésíttessenek, és csakis akkor használtassanak föl, ha a Szepessy-alapítvány (405.146 kor. 23 fill.), a szé-