Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Tegzes Ferenc: Válogatott dokumentumok a pécsi munkásoktatás történetéhez 1916-1921

hatalomból (politikai hatalomból), aminek segítségével akart helyzetén javítani. Be is jutott itt-ott több-kevesebb képviselő az uralkodó osztályok fő politikai intézményébe a parlamentekbe. Az uralkodó osztály természetesen erre már felszisszent és kíméletlenül harczolni kezdett a munkásság politikai mozgolódása ellen azzal, hogy ,,a gazdasági szervezkedés ellen nincs kifogásuk, de az állami élet fölforgatására való törekvést nem engedheti meg". Persze, mert a hatalmuk ott volt megtestesítve, lehorgonyozva. Az ahhoz nyúló munkásságba tehát, amikor nem ment máskép — belelövettek és szervezetét feloszlatta, legázolta. Jött a háború. Ez a kapitalizmus szervezetét gazdasági, de politikai téren is meglazította, — a munkásság nyomorát, — de öntudatát is megnövesztette, s az erőviszonyok így eltolódtak a munkásság javára. Most azután a proletárság minden erejével a politikai haL

alom meghódításáért is megindította a harcot. A harc súlypontja a gazdasági térről átiolódott a politikai térre, de a cél most már nem az, hogy csak részt kérjen a proletárság az államhatalomból, hanem ennek egészét a munkateremtés jogán szintén magának követeli a gazdasági hatalomnak szintén egészével együtt. És most mint ahogy az egész világ is csak két táborra oszlik: a nemzetközi uralkodó osziályra és nemzetközi proletárságra, a valamikor nemzeti politika szintén nemzetközivé lett és a nagy harc, amely folyik most az egész világon, e körül forog; Kié legyen a politikai hatalom. Mert szó lesz a gazdasági hatalomról is. Kié legyen? A nemzetközi kapitalizmusé-e, hogy továbbra is elnyomják a világ proletárságát, vagy a nemzetközi proletárságé, hogy a gazdasági hatalmat is megszerezve, 'lerakhassa az új világ alapjait, kiküszöbölhesse az osztályokat és minden dolgozó embernek egyforma életlehetőséget, életboldogulást teremtsen. Ez a történeti áttekintése a politikának s a politikai harcnak. Rá kell még világítani röviden, mi is a politika tárgya, tartalma, amiért a harc megy. Ez a hatalom legfőbb szervezete: az állam a maga törvényhozásával, amely a magántulajdont drótozta körül, védi paragrafusokkal (parlament, rá lehet mutatni ennek szervezetére, ha valaki vétkezett, azt a bíróságok ítélték el, azután ott volt a -kordon, — ha pedig tomegek támadtak a magántulajdon ellen, ott volt az államnak a legnagyobb erőszakszervezete: a hadsereg. Azután a rendőrség és a csendőrség. Más intézmények, mint aminők a különböző hivatalok voltak, szintén az elnyomást szolgálták és az uralkodó osztály uromát biztosították. (Eredeti kézirat másodlata.) Bm. L. Munkásmozgalmi gyűjtemény. 1 A pártiskolai előadástervezet V. fejezetének kidolgozása. Lásd a 23. számú dokumentumot. Az előadás megtartásáról nem rendelkezünk adatokkal. 25. 1921. első fele A párizsi kommünről tartandó pártiskolai előadás kézirata A párisi kommün.

1 III. Napoleon kalandorpolitikája háborúba kergette Franciaországot a németekkel 1870-ben. A háború a szedani vereséggel végződölt, Napoleon megbukott, kikiáltották a Köztársaságot, melynek élére egy kalandorokból összeverődött polgári kormány állott, Thiers elnöklésével. Ez a kormány tovább akarta folytatni a háborút és nemzeti ellenállásra hívta Paris lakosságát. Új hadsereget csak a munkásság saraiból kaphatott. Az ellentét a tisztán burzsoákból álló kormány és a felfegyverzett proletárság között csakhamar kitört. 1870. október 28-án kapitulált a kiéhezett város (Paris). A németek nem merték azonban megszállni egész Parist, hanem csak néhány külvárosát szállták meg. Amikor így a háború véget ért, a párisi burzsoá kormánynak a munkásság lefegyverzése lett a fő célja. Ez ellen a munkásság forradalommal tiltakozott s amikor a Versaillesbe menekült Thiers kormány csapatokat küldött a párisi munkásság ellen; ezek mint egy ember álllak talpra és 1871. márczius 18-án — feleletül a burzsoák hadüzenetére — kikiátották a kommünt. A kommün lobogója, — mint maguk mondták —, a vi>iágköztársaságé. Kiáltványukban az államhatalom átvételét és önsorsuk intézését jelentették ki célul. Azonnal hozzáfogtak a kommün megvalósításához. Első határozata az állandó hadsereg eltörlése volt s ehelyett a fölfegyverzett néppel való helyettesítése vo't. A rendőrséget megfosztották minden politikai jellegétől és felelős és bármikor elmozdítható eszközzé tették. Éppúgy az összes közigazgatási hivatalokat is.