Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Tegzes Ferenc: Válogatott dokumentumok a pécsi munkásoktatás történetéhez 1916-1921

Minden közszolgálatot munkásbérért kellett teljesíteni. Kimondták az egyház feloszlatását, mint amely a legfőbb szellemi elnyomó volt és a vagyonát elsajátította. Valamennyi tanítóintézetet megnyitottak a népnek. A bíróságok is felelősek s azok tagjai bármikor elmozdíthatók lettek. Kimondták azután, hogy Franciaország minden legkisebb falujában is kommünnek kell lenni, hogy a dolgozók mindenütt felszabadulhassanak. Alkotmánytervezetet dolgoztak ki, a parisihoz hasonlót — és ezt szétküldték egész Franciaországba. Természetesen, miután az első kísérlet tapogatódzás volt, ez nem lehetett egész tiszta és öntudatos forradalom, mint aminőt ma vív az egész világ proletársága. De ösztönösen mégis megérezték már, hogy mi az egyedüli útja a fölszabadulásnak, és amit csináltak, az: proletárdiktatúra volt. Az első proletárdiktatúra. Egyik kezében fegyverrel védekezett a burzsoák ellen, a másikkal már épített. Elrendelték a gyárosoktól a beszüntetett üzemek statisztikai összeszámítását és a tervek kidolgozását a gyárak üzembehelyezésére. Azonban mindezek az intézkedések egy ostromlott városban csak a megvalósítás kezdetéig juthattak el. Minden erejüket lekötötte az ellenforradalmi seregek elleni védekezés. Az ellenforradalom segítségére siettek a németek is. A ravasz Bismarck jól tudta, milyen veszedelmes a párisi kommün az egész világ uralkodó osztályára. Ez az imént még ellenséges burzsoák, testvéri kezet fogtak egymással a kommün leverésére. — Bismarck a háborúban elfogott francia katonákat hazaengedte, hogy ezzel segítségére legyen a burzsoá ellenforradalomnak. A visszatért hadifoglyokkal megerősített burzsoá hadsereg ostromolni kezdte Parist és a németek titokban segítséget nyújtottak nekik, — utat nyitottak a sáncokhoz; a forradalmárok 8 napi hősi harca után, — árulás következtében a város egyik részén sikerült az ellenforradalmároknak behatolni. Ez május 11-én történt. A többi részen még mindig oroszlánokként küzdöttek a kommünárdok. Végül mégis leverték őket. És amikor megkezdődött a burzsoázia véres, bestiális bosszúja, százával gyilkolták halomra a munkásokat, nőket, gyermekeket, aggokat; válogatás nélkül. Kitűnő iskolájátadták annak, hogy minő dühöngésre képes az uraOkodó osztály, mihelyst a proletárság harcba mer szállni jogaiért. - A gyilkosságok folytatódtak, a tömeges letartóztatásban és megkínoztatásban. — Megtizedelték őket, internálták a többit, sokat pedig gyorsan felállított haditörvényszék elé állítottak s kivégeztek. Évekig eltartott még a kommünárdoknak veszett kutyaként való hajszolása és kipusztítása. (Párhuzam a magyar és az egész európai forradalommal és ellenforradalommal. A párisi kommün méltatása. A magyar kommün: 1919. márczius 21.) (Eredeti kézirat gépelt másolata) Bm. L. Munkásmozgalmi gyűjtemény. 1 A 23. sz. alatt leközölt előadástervezete IX. fejezetének részkidolgozása. Az előadás megtartásáról nincs adatunk.