Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Tegzes Ferenc: Válogatott dokumentumok a pécsi munkásoktatás történetéhez 1916-1921

1916. január 25. A Pécsi Napló ismerteti Doktor Sándornak az előadását a háború és az egészségügy kapcsolatáról Vasárnap délelőtt 11 órakor folyt le nagy közönség előtt az Apolló-Mozgószínházban a Népkönyvtár Egyesület előadássorozata keretében a második előadás, melyet Doktor Sándor dr.

1 a háború és az egészségügy címén tartott. Ezt a háborút nem más háborúkkal, hanem az égi testeken végbemenő világkatasztrófákkal kell összemérni s hatásaiban a jégkorszakhoz lehet hasonlítani. így arra is tanít, hogy hasonló nagy mértékkel tanuljunk mérni minden mást is, amit vele kapcsolatba hoznak, tehát az egészségügyet is. Kitűnik ez kivált az egyéni egészséges élet vizsgálása közben. A közegészségügy valóban fel is emelkedik már-már olyan színvonalra, hogy méltó legyen ehez a háborúhoz. A harcban álló sok milliónyi tömegek ellátásában s különösen a máskor pusztító járványok leküzdésében olyan eredményeket ért el, aminőkre nincs példa a múltban. De az egészségügy másik része, az egyéni egészség ügye, már nem ily fényes képet mutat. El vagyunk álmélkodva, hogy ebben a háborúban annyit elbír az ember: nélkülözést, fáradalmat, mert magunk se voltunk igen magas véleménnyel ellenálló képességünk, azaz erőnk, egészségünk felől, S ennek a közvéleménynek ismét egyszer igaza volt. Nem is vagyunk olyan egészségesek, nem is élünk olyan egészségesen, mint kellene. A kultúra a finomodással együtt sok elpuhulást is hozott eddig magával egészségünknek nagy kárára. Ezer év nem nagy idő az emberiség életében s ezer év előtt a ma hadban álló népek ősei egész más életet éltek még, mint mi ma, olyat, mely közelebb áll a lövészárokélethez, mint a mi elpuhult békés életünkhöz. Nemcsak a mi honfoglaló őseink, hanem az akkori szlávok, germánok, frankok, normannok, a mai legfinnyásabb franciák és angolok ősei is körülbelül egyformán barbárok voltak még ezer egy-két száz évvel ezelőtt. Pásztorkodás, vadászat és harc volt fő életmódjuk. A földbirtokot, magántulajdont nem ismerték s így nem volt köztük gazdag és szegény. Éltek örökké a szabadban, faházaikba csak kivételesen az idő viszontagságai elől húzódtak, csak a szabadon lobogó tüzet ismerték, ruházatúik állatbőrből, élelmük a pásztor és a vadás'z élelme volt. Állandó életük volt jóformán az, amelyet katonáink most a lövészárokban élnek. De ők jobban bírták betegségek és orvosok nélkül. Az untaugíichot

2 se ismerték, a drückebergert'' se. 32 vagy 42, 50 éves korhatár se volt, hanem 60-asok 70-esek is bírták még a harc fáradalmait. Bizonyos az, hogy ezer évnek s különösen az utolsó száz évnek a kutúrája az egészségnek alig volt itt-ott hasznára, sokkal több tekintetben volt kárára. S ez a háború kell hogy rávilágítson kultúránk e káros hatásaira s megtanítsa a jövő nemzedékeket azok kiküszöbölésére. A mai nemzedékkel már nincs mit kezdeni, úgy hozzá van szokva a kultúra elpuhító kényelmeihez, hogy nem tud élni nélkülük. Az egészséget rontja a lakással, ruhájával, táplálkozásával, munkájával és szórakozásával és csak ártalmaktól félteni, óvni törekslzik igen gyarló sikerrel. Kezdeni olyan új életmódot, élni olyan aktív életet, mely testét az ártalmakkal szemben úgy megedzi, hogy ne legyen szükség örökösen tőlük rettegni, őrizkedni: erre már képtelen. Majd a jövő nemzdékeket fogja erre megtanítani ez a világháború. Megtanítani annak a titkára, miként fér össze a legfinomabb szellemi műveltség a barbár erős, egészséges, mindent elbíró testével. Ezekben adtuk a vázát az értékes, egy új, egészséges életnek a tervét előző előadásnak, melyet teljes egészében csak az előadáson oly szép számban megjelentek élveztek. A legközelebbi előadás január hó 30-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz ugyancsak az Apollóban. Előadó: Cholnoky Ferenc dr. kiváló orvosunk lesz. Az előadás tárgya: Ivadék-utánpótlás a háború után. Az előadás hallgatása ingyenes. Pécsi Napló, 1916. január 25. 2—3. p. (Népkönyvtár Egyesület előadása.) 1 Dr. Doktor Sándor, nőgyógyász. A pécsi Bábaképző Intézet igazgatója. 1919-ben a Pécsi Szocialista Párt tagja lett. 1921-ben emigrált. A pécsi munkásmozgalom egyik legképzettebb, a mozgalomra nagy befolyással bíró vezető személyisége. 2 alkalmatlan 3 lógás