Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

egymás rovására nyerni. Nem az együttműködést segítette elő ez az iskolarendszer sem. Változás történt az iskolafenntartók körében is. A Magyarországi Németek Szövetségének egyre intenzívebbé váló nyomására a miniszter hozzájárult ahhoz, hogy 16 községben, köztük a baranyai Egerágon, Mohácson, majd Romonyán német nyelvű népiskolát létesítsen és tartson fenn.'

0 A szövetség a kisebbségi oktatás kérdését, különösen a teljesen német nyelvűt igen élénken figyelemmel kísérte, azt a maga eszközeivel szervezte, mellette agitált és az áttérést kezdeményezte is. Ez a tevékenysége jelentkezett a DGHT mecsek—szabolcsi és vasasi népiskolájában, amikor a minisztériumnak bejelentette, hogy 35, illetőleg 64 tanköteles szülője teljesen német nyelvű oktatást kér. A kérelem alapján, melyhez a szülők aláírását is csatolták, a minisztérium egy-egy teljesen német nyelvű tagozat felállítását engedélyezte.

00 A statisztika tükrében A tanulók anyanyelvi, az iskolák jelleg szerinti megoszlása a trianoni határokon belül az 1943/44. tanévben Az iskolák jellege • >-. CT) 0 (= nemet -"o > o (ebből sokac) c E p : zerb cigány egyéb Össz. Megoszlás %-ban Állami 5049 129 58 177 3 5356 16,2 Községi 1316 627 28 12 2 1985 6,0 R. kat. 11 206 7619 810 637 19 18 169 15 19 856 60,2 Ref. 2782 58 2 2 43 1 2888 8,7 Evang, 23 1273 1 2 1299 3,9 G. kel. 13 13 0,0 Izr. 148 148 0,5 Egyesületi 113 113 0,4 Társulati 1204 138 1342 4,1 összesen : Megoszlás %-ban 27 728 65,9 9957 30,1 899 2,7 637 1,9 21 0,1 33 0,1 341 1,0 21 0.1 33 000 100,0 100,0 A II. világháború alatt 1941 — 1944 között a megye területéhez visszacsatolt részeken 47 iskola volt, valamennyit állami fenntartásúként kezeltek a magyar hatóságok, melyek tanulói közül 2496 magyar, 1740 német, 5 szlovák, 817 horvát, (ebből 3 bunyevác, 718 sokac), 17 szlovén, 1 román, 883 szerb, 77 cigány, 4 egyéb anyanyelvű volt. A beírt 6040 tanuló közül tehát 41,3 % magyar, 28,8 % német, 0,1 % szlovák, 13,5 % horvát, (11,9 % sokac), 0,3 szlovén, 14,6 % szerb, 1,3 % cigány anyanyelvű. A nemzetiségi anyanyelvűek együttes aránya e területen jelentősen meghaladta a magyar anyanyelvűek arányát.