Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

Az iskolák tanítási nyelvének megoszlása a trianoni határokon belül az 1943/44 tanévben. Az iskolák tanítási nvelve 1 I I c -o JDÁ6DUI E il magvar német _Q Isi o L >. a> u CT> p O X ~ Cl -o E 2 •fi o c _c :ő o a Dl-Q CJ 1 y -S 26 1 1 28 7,4 15 5 4 — — — 24 6,3 150 50 26 — 1 1 228 60,0 67 1 — — — — 68 17,9 — 15 1 — — — 16 4,2 — — — 2 — — 2 0,5 4 o 4 1.0 0,8 1,9 4 O 3 — — — — 0 7 1.0 0,8 1,9 266 78 32 2 1 1 380 100,0 70,0 20,5 8,4 0,5 0,3 0,3 100 °/o Az iskolák jellege Állami Községi R. kat. Ref. Evang. G kel. Izr. Egyesületi Társulati összesen : Megoszlás %-ban A visszacsatolt részeken lévő iskolák közül 25-ben, az iskolák 53,2 %-ában magyar; 5-ben, 10,7° o-ban német; 4-ben, 8,5 %-ban magyar—német ; 5-ben 10,7 %-ban magyar-német-szerb; 1-ben 2,1 %-ban német-szerb; 1-ben 2,1 %-ban magyar-szerb; 4-ben 8,5 %-ban magyar-sokac; 1-ben 2,1 %-ban magyar-sokacszerb; 1-ben 2,1 %-ban magyar-német—sokac volt a tanítás nyelve. Érdekes képet mutat a tanulók anyanyelvének és az iskolák tanítási nyelvének összehasonlítása. A magyar tanítási nyelvű iskolák aránya meghaladja a magyar anyanyelvű tanulókét. Ennek oka, hogy a horvát, román és cigány anyanyelvűek nagyrésze magyar tannyelvű iskolába iratkozott. A német anyanyelvű tanulók arányszámát a német tanítási nyelvű iskolák aránya nem érte el. Ennek egyik oka, hogy német anyanyelvűek is jártak magyar tannyelvű iskolába. Különösen ott, ahol számuk német tagozat szervezését sem tette lehetővé. A 2 szerb iskolának alig volt tanulója. A visszacsatolt részeken ugyanezzel a helyzettel találkozunk, az eltérés azonban erősebb. összefoglalás A nemzetiségi oktatás számszerű eredményét áttekintve, annak térhódítását tapasztalhatjuk, ugyanakkor ez a térhódítás a vizsgált korszak alatt nem volt egyenletes. A megyében az 1923/24. tanévben működő 118 nemzetiségi iskola a hármas típus létezésének utolsó évében, az 1937/38. tanévben 142-re emelkedett. A nemzetiségi iskolák száma ekkor volt a legmagasabb. A hármas típus fennállásának 15 éve alatt minőségi fejlődéssel is találkozunk. Amíg az 1923/24. tanévben a C) típusú oktatás (melyben anyanyelven csak az írást és az olvasást tanították) volt túlsúlyban, addig az 1937/38. tanévre már a B) típusú (vegyes tanítási nyelvű) iskolák aránya a legnagyobb. Jellemzővé ekkorra a B) és a C) típusú oktatás vált, melyekben egyre nagyobb mértékű szerepet kapott az anyanyelv.